Kaszáltak a biztosítók

Tíz év alatt megnégyszereződött az az összeg, amelyet évente különböző biztosításra költenek a magyarok. Míg 1998-ban csak 234 milliárd forint volt a biztosítók bevétele, addigra tavaly már 930 milliárd forint folyt be a kasszájukba biztosítási díjakból – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most nyilvánosságra hozott statisztikáiból. A hatalmas összeg több mint felét – 511 milliárd forintot – a különböző életbiztosítások teszik ki, tíz év alatt mintegy ötszörös növekedést produkálva. Az életbiztosításokon belül a leggyorsabban a befektetésekhez kötött biztosítások nőttek: az induló 15,5 milliárdhoz képest múlt évben már meghaladták a 338,8 milliárd forintot. A konstrukció népszerűségét az is fokozta, hogy ezt a megtakarítási formát nem terheli kamatadó.

A nem-életbiztosításokon belül a tűz- és elemi kockázatokra kötött biztosítások – ez nagyjából a lakásbiztosításokat takarja – díjbevétele növekedett a legdinamikusabban, 18 milliárdról 75 milliárd lett egy évtized alatt. A casco-bevételek tavaly 101 milliárd forintot, a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítások 118,4 milliárd forintot tettek ki.

„A piac lendületes növekedésének egyik fő oka az, hogy tíz évvel ezelőtt még nagyon alacsony volt a biztosítottsági arány a lakosság körében, így volt honnan fejlődni” – nyilatkozta lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Más szakértők szerint a bővülés még annak is köszönhető, hogy egyre nő az öngondoskodási igény a magyar társadalomban, lassan bár, de fejlődik a pénzügyi kultúra, és az emberek egyre inkább próbálnak előre felkészülni a váratlan nagyobb kiadásokra.

A szakértők szerint azonban még bőven van hová nőnie a magyarországi biztosítási piacnak. Ezt erősítik a GfK piackutató és a Mabisz adatai is. Ezekből ugyanis az is kiderül, hogy a lakosság csupán negyede rendelkezik életbiztosítással, a lakások kétharmadára kötöttek lakásbiztosítást, míg az autók ötöde rendelkezik cascóval.