Határozathozatalok az Országgyűlésben

A Ház Gusztos Péter (SZDSZ) mentelmi jogát igen, Gál J. Zoltánét (MSZP) nem függesztette fel. A Független Rendészeti Panasztestület tagjai – Féja András, Fráterné Ferenczy Nóra, Juhász Imre, Kaltenbach Jenő és Kádár András Kristóf - megkapták a kétharmados többséget. A bizottság elnökét a testület tagjai választják meg. A kormány tavaly májusban kezdeményezte a rendőrségi törvény módosítását, amely lehetővé tette a Független Panasztestület létrehozását, ezzel megteremtetve a rendőrség szakmai tevékenysége feletti civil kontrollt. A testülethez panasszal fordulhat bárki, akit sért a rendőri intézkedés vagy annak elmulasztása. A Ház megszavazta azt is, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának tagja legyen Farkas István, Hárshegyi János, Budai László, Nagy Lenke, Simon Attila István, Marosi György, Szente Péter és Dézsi Mihály. A kuratórium elnökének Rangos Katalint, helyettesének Gál András Leventét választották.

A rádió ellenőrző testületéről is döntött a Ház: elnöknek Bencze Izabellát, tagoknak Laczik Zoltánt és Nagy Tamást választották. Az Országgyűlés – a mentelmi bizottság javaslatára és a képviselő saját kérésére - felfüggesztette Gusztos Péter (SZDSZ) mentelmi jogát. Csákabonyi Balázs (MSZP), a mentelmi bizottság előadója elmondta: a Legfőbb Ügyészség fordult az Országgyűléshez, mert alapos a gyanú, hogy a felszámolás alatt álló betéti társaság, amelyben a képviselő beltag, megsértette a számviteli rendet. Gusztos Péter erre reagálva megerősítette, hogy kéri a mentelmi joga felfüggesztését, mert az ügyészség indítványa megalapozatlan, és ezt a hivatalos eljárásban is bizonyítani szeretné. A Ház elutasította ugyanakkor Gál J. Zoltán (MSZP) mentelmi jogának felfüggesztését, amit rágalmazás miatt, magánvádas ügyben kezdeményezett a Budai Központi Kerületi Bíróság.

Az Országgyűlés hétfőn határozott az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. Az előterjesztés szerint közzé kell tenni az állami vezetők illetményét, a számukra kifizetett jutalmat. A jövőben nyilvános lesz az állami vezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege  és a külön adózó jövedelmek adójának összege. Ezeket az adatokat a Miniszterelnöki Hivatal honlapján teszik  közzé. A jogszabály hatálybalépését követő 45 napon belül kell az  adatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek  nyilvánosságra hozni.

Az Országgyűlés 117 igen, 174 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett elutasította azt a Répássy Róbert és Nyitrai Zsolt (mindketten Fidesz) által benyújtott törvényjavaslatot, amely a miniszterek és az államtitkárok illetményének és juttatásainak nyilvánosságáról szól. Répássy Róbert azt mondta, javaslatuk arra irányul, hogy legyen nyilvános az, mekkora juttatást kapnak az állami vezetők az országgyűlési képviselők juttatásaihoz hasonlóan. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára elmondta, azért nem támogatják az előterjesztést, mert a kormány javaslatát támogatják. Az Országgyűlés elfogadta a kis- és középvállalkozások 2003-2004. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló jelentést.

A képviselők ugyancsak jóváhagyták a kis- és középvállalkozások 2005-2006. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásokról szóló jelentést is. A zárószavazás előtt a Ház azzal  egészítette ki az országgyűlési határozati javaslatot, hogy a  kormány a jövőben készülő jelentésekben elkülönítetten mutassa be a  tisztán piaci alapon, illetve az állami szerepvállalás mellett  kihelyezett hiteleket. Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a kulturális  kifejezések sokszínűségének védelméről szóló, Párizsban 2005-ben  elfogadott UNESCO-egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.