Gyurcsány nem érti, miért sztrájkolnak

"Biztos vagyok abban, hogy hétfőn az egészségbiztosítási törvényt hétfőn elfogadja a parlament és bízom abban, hogy ezt követően a köztársasági elnök is aláírja a jogszabályt” – hangoztatta tegnap Gyurcsány Ferenc az MSZP országos választmányának budapesti ülése után. A zárt ülésen a miniszterelnök évértékelő beszédet tartott, s ebben ismertette a választmányi tagokkal a módosítások eredményeként létrejövő végleges törvénytervezet lényegét.

„Az egészségbiztosítás átalakítását hamis, hazug vita kíséri” – hangoztatta a kormányfő. Az MSZP elnöke szerint hazugság az, hogy megszűnik a nemzeti kockázatközösség, valamennyi polgár ugyanazon szabály szerint fizet majd egy közös társadalombiztosítási alapba. „Nem lesz gazdagok és szegények biztosítója, akik ezzel ellentéteset állítanak, azok hazudnak” – jelentette ki a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc azt mondta, legyen annyi bátorságuk, mint neki Balatonőszödön volt, és hagyják abba a társadalmi megtévesztés politikáját. A kormányfő szerint sokat kell tenni azért, hogy az ország pontosan értse, hogyan működik majd az új egészségbiztosítási rendszer, de nem lehet tudatosan megtéveszteni az embereket.

A miniszterelnök értetlenül áll a december 17-i sztrájk előtt, annak fényében, hogy nem szűnik meg a nemzeti kockázatközösség és nem lesz több-biztosítós modell, nem érthető a december 17-i sztrájk indoklása.
Az MSZP elnöke szerint az új egészségbiztosítási rendszerben együttműködésre van kényszerítve a köz- és a magánérdek, a kettő közül pedig az előbbi a meghatározó. A magánbefektetőktől 100 milliárdos forrásra számítanak.   A kormányfő cáfolta azt a felvetést, hogy a magánbefektetőkkel kötött szerződésben garantált visszavásárlást  ígérnének az új egészségbiztosítási rendszerbe belépő cégeknek. Visszautasította azt is, hogy bármikor is megzsarolta volna a szocialista pártot azért, hogy érvényesítse akaratát. Azt viszont több esetben jelezte, hogy támogatásra van szüksége.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki korábban azt javasolta, hogy halasszák el az egészségbiztosítási törvény hétfői zárószavazását, nem volt jelen az ülésen, ahogy a párt azon, társadalompolitikai tagozatának vezetője – Gráner Gyula – sem, aki pénteken kérte ugyanezt.

„Életveszélyes lenne elhalasztani az egészségügy módosításáról szóló végszavazást” – jelentette ki Kóka János, az SZDSZ elnöke szombaton. A volt gazdasági miniszter a szocialista képviselőcsoport is kinyilvánította, hogy egyhangúlag támogatja a jogszabályt. A politikus kiemelte: az MSZP egyes vezetőivel együtt nem értette Szili Katalinnak a döntés elhalasztásáról szóló nyilatkozatát.

Az SZDSZ elnöke szerint nem várathatott tovább magára egészségügy átalakítása, mivel az ágazatban évente 80-100 milliárd forintos hiány keletkezett. Kóka János kifejtette, hogy a 2006-os választások után tisztában voltak, hogy nincs elég idejük a reformok kidolgozására. „Nem volt idő a reformprogram elkészítésére, így a hiány csökkentésére kellett bevezetni a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a kórházi kapacitások új szabályozását” – hangsúlyozta a liberális pártelnök.

„A Fidesz név szerinti szavazást fog kezdeményezni az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslat hétfői végszavazásánál,” – jelentette be Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa szombati budapesti sajtótájékoztatóján. „Szeretnénk, ha az ország látná, hogy a képviselők, akiket a parlamentbe küldtek, hogyan foglalnak állást nyílt színen” – indokolta a politikus.

Az MSZP-ben nincs szükség irányváltásra és személycserékre
„Az országos választmány kiállt az egészségbiztosítási törvény elfogadása mellett és sajnálatosnak tartják, hogy a sztrájk egyre inkább egyesek politikai eszközévé válik” – mondta Simon Gábor. Az országos választmány elnöke ismertette a testület állásfoglalását arról, hogy több, korábban megszerzett és használható társadalmi ismeret érvényét vesztette, ezért arra kell törekedniük, hogy a társadalom tagjai új tudásra, új gyakorlati ismeretekre tehessenek szert.

Az állásfoglalás szerint nincs szükség irányváltásra és személycserékre, de a megkezdett folyamatokat a reformok következő lépéseit alaposabban és az érintettek szélesebb bevonásával kell folytatni. A kormányzati munka színvonalának javítása érdekében alaposabb előkészítésre, több hatáselemzésre, a szakmai és civil szervezetekkel folytatott folyamatos párbeszédre, a szükséges módosítások gyorsabb elvégzésére van szükség.