Hírek

2007.10.13. 14:54

Elkeltek a Nobel-díjak

A közgazdasági kivételével minden Nobel-díj gazdára talált a héten. Idén előremutató tevékenységeket honorált a svéd akadémia, illetve egy norvég bizottság

Europress összeállítás

Béke

Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága, az IPCC vehetik át Oslóban az idei Nobel-békedíjat a klímaváltozás ellen folytatott küzdelmük elismeréseként. A norvég parlament által kinevezett független bizottság indoklása szerint az egykori amerikai alelnök – többek között Oscar-díjas, a klímaváltozás hatásait bemutató dokumentumfilmjével – tette a legtöbbet azért, hogy világszerte felhívják a figyelmet a veszélyekre, és hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a klímaváltozás megakadályozására. Az IPCC pedig az emberi tevékenységek és a globális felmelegedés közötti összefüggésről szóló vitákban szerzett Nobelt érő érdemeket.

„Nagyon örülök az idei Nobel-békedíj nyerteseinek, mivel az elismerés jobban fel tudja hívni a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire az egész világon és Magyarországon is” – mondta lapunknak Láng István akadémikus. A globális klímaváltozás magyarországi hatásait vizsgáló VAHAVA projekt vezetője első helyre a már 1988 óta működő IPCC-t tenné, mely 130 ország két és fél ezer szakértőjét tömöríti. A testület már négy jelentést adott ki, és az emberi tevékenységet okolja az éghajlatváltozásokért, köztük az egyre gyakoribb hőhullámokért és árvizekért. Láng István szerint ugyanakkor Al Gore propagandatevékenységének is nagy szerepe van abban, hogy a korábban kerékkötőnek számító Egyesült Államok az idén a G8-as csúcson megváltoztatta álláspontját a globális felmelegedéssel és az üvegházhatással kapcsolatban.

Kémiai

Gerhard Ertl, a berlini Max Planck Társaság Fritz Haber Intézetének nyugalmazott professzora kapta meg a kémiai Nobel-díjat a felületi rétegek kémiájában elért úttörő jelentőségű kutatásaiért. A Nobel Bizottság indoklása szerint azért, mert kifejlesztette a szilárd felületekben végbemenő kémiai reakciók vizsgálatának módszereit.
„Nagyon megérdemelt volt már a díj és nagyon egyetértek a bizottság döntésével” – mondta lapunk megkeresésére Hlavathy Zoltán, az MTA Izotópkutató Intézetének munkatársa. „Gerhard Ertl kimagalsó eredményeket tudhat maga mögött a felületi kémia terén, iskolát alapított a szakterületen. Viszont a mai közoktatást tekintve sajnos egyre kevésbé hangsúlyos ez a tudományterület” – közölte Hlavathy. A tudományos élet pletykája szerint egy Amerikában élő magyar is – aki hasonló területet kutat, – esélyes volt a díjra.

Fizika

Albert Fert francia és Peter Grünberg német kutató kapta megosztva a fizikai Nobel-díjat az „óriás magnetorezisztencia” felfedezéséért. „Nagyon érett már az elsimerés” – mondta lapunk kérdésére Bakonyi Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. A szakértő szerint ugyan téves az a feltételezés, miszerint a két kutató az informatikában alkalmazott merevlemezek fejlesztéséért kapta volna meg a díjat, ám tagadhatatlan, hogy felfedezésük óriási társadalmi hatással járt. „Az óriás mágneses ellenállás effektusának alapján jöhettek létre a mai számítógépek sok adatot tárolni képes merevlemezei” – mondta Bakonyi Imre, hozzátéve, hogy a két kutató tisztán elméleti alapkutatást végzett.
A jelenséget, miszerint egy anyag ellenállása külső mágneses tér hatására megváltozik, már 150 évvel ezelőtt ismerték. „Az 1988-ban leírt effektus annyiban különbözik a 150 éve ismerttől, ez akkor csak cseppfolyós héliumban működött, gyakorlati alkalmazására a kilencvenes évek találták meg azokat az anyagokat, amelyeken kimutatható volt az effektus hatása szobahőmérsékleten is. ” – mondta Bakonyi.

Irodalmi

Minden idők legidősebb Nobel-díjazottja, a 87 éves Doris Lessing elismerése alaposan meglepte a világ közvéleményét, a ma záródó Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron például gyér taps fogadta a Svéd Akadémia bejelentését – mondta el lapunknak Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója. A világ egyik legnagyobb könyves seregszemléje hagyományosan egy időbe esik a irodalmi Nobel bejelentésével. „Emlékszem arra, amikor Kertész Imrét jelölték: akkor szinte felrobbant az ovációtól a konferenciaterem” – tette hozzá az igazgató. Jól jellemzi a irodalmi közvélemény meglepődését a sokak szerint szintén Nobel-várományos Umberto Eco véleménye, aki szerint bár Lessing mindenképpen megérdemelte a díjat, mégis különös, hogy a Svéd Akadémia két éven belül másodszor adományozza az irodalmi Nobelt egyazon ország írójának.

Doris Lessinget szintén meglepte az akadémia döntése, első felindultságában a póker legjobb lapkombinációjához, a royal flush-höz hasonlította a díjat. A Svéd Akadémia viszont a Nobel-díj története legmegfontoltabb döntésének tartja választását; Horace Engdahl, az akadémia titkára kijelentette: „Doris Lessing munkásságának nagy jelentősége van más szerzők és az irodalom szélesen értelmezett világa számára”. A hivatalos indoklás szerint Lessing „a női tapasztalat epikusa, aki tűzzel, látnoki erővel és egészséges kétellyel vizsgálta a megosztott társadalmi rendszereket”. Magyarul alig néhány műve jelent meg, legismertebb munkája, Az aranyszínű jegyzetfüzet sem olvasható még idehaza.

Orvosi

„A magzati őssejtek felhasználásával egereknél végrehajtható genetikai módosítások területén elért, áttörő jelentőségű felfedezésekért” ítélte oda a svéd Akadémia az orvosi Nobel-díjat két amerikai és egy brit tudósnak. Mario Capecchi, Oliver Smithies és Martin Evans felfedezése a hivatalos indoklás szerint is „hatalmas jelentőségú technológia” kidolgozását teszi lehetővé. „Az elismerés azt mutatja, hogy a XXI. században az úgynevezett regeneratív medicina (azaz a szövetek helyreállítását célzó gyógyítás) fontos tudományos szerephez jut majd” – mondta el lapunknak Merhala Zoltán, a hazai sejtbank-program vezetője.
A kutatók az egerek DNS-ében célirányosan ki tudtak kapcsolni bizonyos géneket, hogy ezek hatását megfigyelhessék az állatokon. Merhala Zoltán szerint a kutatók felismerése abban áll, hogy bebizonyosodott: hogy az őssejtek a DNS-lánc bármely szegmensét képesek regenerálni, azaz végeredményben az őssejtekből származó szövetek képesek átvenni bármely elhalt szövet szerepét. Ez pedig a gyógyításnak adhat új távlatokat a jövőben: az őssejtekből származó génbevitel technológiájának továbbfejlesztése akár számos betegség – akár a cukorbaj, neurológiai megbetegedések, daganatok – gyógyítását teheti lehetővé.

Ignobel

Potencianövelővel etetett hörcsögök, ágylakó atkák – csak néhány kutatási terület, amely idén Anti-Nobelt ért. Az Ig Nobelt (ignoble angolul fölöslegest, alantast jelent) immár 17. alkalommal osztották ki egy amerikai egyetemi tudományos vicclap rendezvényén.
A tíz kategória kutatói olyan munkákkal gazdagították az emberiséget, mint egy állathatározó, amely az átlag holland ágymatracában élő apró ízeltlábúakat írja le. Az orvostudományi Ig Nobel annak a kutatónak járt, aki bizonyította: a kardnyelő minél több kardot nyel, annál nagyobb a sérülés veszélye. Spanyol lángelméknek köszönhetően eldőlt: a visszafelé beszélt holland, és a visszafelé beszélt japán nyelv között a patkányok nem tudnak különbséget tenni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!