Hírek

2007.03.09. 07:16

Állami fejlesztés magánpénzből

Spórolhatnak elvileg az adófizetők azon, ha az állam helyett magáncégek építenek és üzemeltetnek autópályákat, börtönöket, kollégiumokat. Az úgynevezett PPP-konstrukció hosszú távú költségvetési hatásairól és kockázatairól viszont keveset tudunk.

BAMA

PPP-konstrukcióban épül meg 2010 tavaszáig a Dunaújváros és Pécs közötti autóút kétszázmilliárd forintos beruházással – jelentette be a héten Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A mostanában egyre népszerűbb hárombetűs kifejezés azokat az állami megrendelésre történő beruházásokat takarja, amelyeket magántőke bevonásával valósítanak meg. Lényegében ez azt jelenti, hogy egy magáncég végzi az állam által kívánt infrastruktúra tervezését, építését és működtetését, vállalva mindezek költségeit. Cserében az állam meghatározott ideig, akár évtizedekig díjat fizet a beruházónak szolgáltatásaiért.

A PPP (Public Private Partnership) előnyeként szokták említeni, hogy jóval hatékonyabb a tisztán állami beruházásoknál, valamint azt, hogy rövid távon mentesíti a költségvetést az óriási költségektől. A PPP beruházásoknak a költségvetésre és a gazdaság egészére gyakorolt közép- és hosszú távú hatásairól azonban keveset tudunk – hívta fel a figyelmet Auth Henrik, az MNB alelnöke a héten rendezett szakmai konferencián. Véleménye szerint csak korrupciómentes állami adminisztráció alkalmazhatja hatékonyan a köz- és a magánszféra hasonló együttműködési módját.

Tény, hogy a hazai PPP-gyakorlat első szakaszában ez nem jött össze Magyarországon: nem sikerült megfelelően képviselni az állam, és így azt adófizetők érdekeit sem. Elég csak az Európa legdrágább sztrádájaként emlegetett M5-ös építésére és üzemeltetésére gondolni. Nagy gondot okozott például az, hogy a tervezettől elmaradt forgalom miatt az államnak kellett kompenzációt fizetnie az üzemeltető társaságnak.

A hatékonyságra és a beruházások hosszú távú hatásaira vonatkozó kételyek ellenére az állam előszeretettel használja mostanában a magánszféra pénzét. Az autóutak mellett idén két börtön (a tiszalöki és a szombathelyi) is PPP-konstrukcióban épül, de kollégiumok és sportlétesítmények létrehozásában is szerepet vállalnak magáncégek. A közeljövőben a 221 milliárd forintra becsült költségű kormányzati negyed, a negyvenmilliárd forint beruházási értékű Ferihegy Expressz, valamint húszmilliárdos elektronikus útdíj-rendszer kiépítése valósulhat meg PPP-konstrukcióban.

Lánchíd: az első magyar PPP

Nem teljesen újkeletű dolog hazánkban a köz- és a magánszféra együttműködése a közcélú beruházásoknál, már a Lánchíd is ehhez hasonló konstrukcióban épült meg. Az első állandó magyar híd megépítését ugyanis az tette lehetővé, hogy Széchenyi István közreműködésével szerződés született a „nemzet” és a magánbefektető bankárok által alapított Lánchíd Rt. között a híd felépítéséről. A szerződés szerint a részvénytársaság állta a híd felépítésének költségeit, a karbantartását és az üzemeltetését is, cserébe pedig 97 évig rögzített mértékű hídvámot szedhetett.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!