Nem vész el, csak átalakul

Ha minden a tervek és Demszky Gábor főpolgármester álmai szerint alakul, akkor 2010 nyarán már akár anélkül lehet majd illegálisan megmártózni a Duna budapesti szakaszán, hogy körülbelül tízfajta bőrbetegséget összeszedne az ember. Ugyanis jelenleg nem mutatkozik olyan akadály, amely meggátolhatná, hogy addigra ne készüljön el a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep a Csepel-sziget északi részén.

A főváros és Közép-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházásának kivitelezése a vízjogi és építési engedélyek bezsebelése után idén végre az eddiginél – ünnepélyes alapkőletétel volt tavaly áprilisban – mindenképpen látványosabb szakaszába lépett. A földmunka, az alapozás és a betonozás így újabb remek alkalmat jelentett a politikusok – Demszky mellett Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettesnek – számára, hogy csütörtökön bejárással egybekötött tájékoztatón mutassák be a projekt dübörgő előrehaladását.

„A közbeszerzési eljárások során a nyertes cégek 10 milliárd forinttal olcsóbban vállalták a munkát az eredeti tervekhez képest” – mondta Demszky Gábor. Az SZDSZ-es főpolgármester azonban mindenkit megnyugtatott, hogy a megspórolt összeg nem vész el, csak átalakul: uniós jóváhagyás után visszaforgatják a szennyvízkezelési programba.
Brüsszellel amúgy is megéri jóba lenni, hiszen a beruházás minimális költsége 429 millió euró – 160 milliárd forint –, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza, a hiányzó hányadon pedig a magyar állam és a főváros osztozkodik.

Az üzem mihamarabbi beindítását valószínűleg a halak várják a legjobban, hiszen a Dunába visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50-ről 95 százalékra nő majd. Ez az emelkedés annak lesz köszönhető, hogy a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit lesz képes kezelni a telep.

A létesítmény 16 budai és pesti kerület szennyvizét fogadja majd részben vagy egészben. Ennek érdekében már készül annak a Duna alatti ikervezetéknek az indító- és fogadóaknája (Csepelen, illetve Kelenföldön), amelyen érkezik majd a szennyvíz Budáról Csepelre. A pesti, ferencvárosi átvezetést pedig július elején kezdik el építeni.

A beruházás illetékesei ugyanakkor tévhitnek nevezik azokat a félelmeket, miszerint a keletkező iszap olyan bűzforrás lesz, amely ellehetetleníti a lakókörülményeket. Az ígéretek szerint maximálisan zárt technológiát alkalmaznak, így teljesen szagtalan levegő jut majd ki a környezetbe. Ráadásul az iszap java részét konténeres szállítás után komposztálják.

A beruházáshoz kapcsolódik a jelenlegi szabadbeömléseket (mint például az Ördögárok) megszüntető budai főgyűjtőcsatorna kiépítése a Zsigmond tértől Kelenföldig, három szivattyútelep felújítása, valamint a szennyvíziszap komposztálására és elhelyezésére szolgáló XVIII. kerületi Cséry-telep rekonstrukciója.

A szennyvíztisztító mintájául egy franciaországi (Nizza) létesítmény szolgált, amely immár húsz éve juttatja panaszmentesen a végterméket a tengerbe. Csepelen ráadásul plusz biztonságot jelent, hogy a területet 300 méteres, erdő is alkotta védősáv veszi körül a területet.