Orvosok a művi meddőség ellen

Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hogy a „jogalkotás hiányosságaiból” fakadóan a közeljövőben lehetővé váljon – saját kérésre – a 18 éven felüli nők művi meddővé tétele. Az orvosi kamara indítvánnyal fordul az Országgyűléshez, hogy sürgősen szülessen egy, a sterilizációt megfelelő módon szabályozó és az alkotmányosság próbáját is kiálló törvény – közölte szerdán Éger István, a MOK elnöke.

[caption id="" align="alignright" width="160"] Ha az új Országgyűlés nem foglalkozik sürgősen az üggyel, július 1-től gyakorlatilag minden nagykorú nő és férfi kezdeményezheti a művi meddővé tételt.
[/caption]A művi meddővé tételről 1987-ben született szabályozás, amely megengedi, hogy a házasságban élő, 35. életévét betöltött vagy legalább három gyermeknek már életet adott nőkön elvégezzék a műtétet. Ezeket a kitételek azonban július 1-től kikerülnek a szabályozásból – így elméletileg minden nagykorú nő kérheti művi meddővé tételét. Az Alkotmánybíróságra (AB) ugyanis két egymástól független beadvány érkezett, melyek készítői a törvényt diszkriminatívnak tartották. Úgy érveltek: nem lehet gyerekszámhoz vagy életkorhoz kötni a nők önrendelkezési jogát.

A kérdés az alkotmánybírákat is erősen megosztotta: a taláros testületben hárman különvéleményt fogalmaztak meg. Az AB tavaly novemberi határozatában hét hónapnyi határidőt szabott a jogalkotóknak, hogy mérlegeljék egy másféle korlátozás bevezetését. Ez idáig nem történt meg: sem az Országgyűlés, sem a kormány nem foglalkozott az üggyel a választást megelőző hónapokban. Mindössze egyetlen beadvány született, mely 26 éves kor felett tette volna nyitottá a sterilizáció lehetőségét, ám ezt a javaslatot visszavonták.

Ha az új Országgyűlés nem foglalkozik sürgősen az üggyel, július 1-től gyakorlatilag minden nagykorú nő és férfi kezdeményezheti a művi meddővé tételt. Az AB ugyanis azokat a passzusokat is törölte, amelyek arról rendelkeznek, hogy cselekvőképteleneken elvégzett beavatkozáshoz gyámhatósági hozzájárulás szükséges.

Az orvosi kamara szakértői véleménye szerint „a szabályozás jelenlegi megengedő formájában élesen szembeállítja az egyén rosszul értelmezett szabadságjogait a biológiai törvényekből eredő, generációkon átívelő közösségi kötelezettségekkel”. Egyes orvosok vagy intézmények egyébként – akárcsak az abortusz esetében – lelkiismereti vagy vallási okokra hivatkozva megtagadhatják a művi meddővé tétel elvégzését. „Az orvosi kamara tagjai gyógyításra és nem egyfajta öncsonkítás elősegítésére esküdtek fel” – jelentette ki Éger István, hangsúlyozva, a kéréseknek ellenálló orvosok véleményét tiszteletben kell tartani. Éger István lapunk kérdésére elmondta: mivel évente 35-40 ezerrel kevesebb az újszülött, mint amennyien meghalnak, a demográfiai válságra hivatkozva van olyan szakmai vélemény is, amelyik úgy tartja, „az egyén szabadságának a közösség érdekében való korlátozása is szempont egy nemzet életében”. Arra a kérdésre, hogy az 1987-es szabályozás születése óta hány nő élt a művi meddővé tétel lehetőségével, nem tudott válaszolni.

A korábbi gyakorlat szerint ha egy nő megfelelt a jogi feltételeknek, és kifizette a költséges eljárást, az orvos elvégezhette a műtétet, miután tájékoztatta páciensét a lehetséges szövődményekről, a fogamzásgátlási lehetőségek széles kínálatáról, valamint arról is, hogy az eljárás visszafordíthatatlan. Az eljárást kérőknek volt idejük alaposan végiggondolni döntésüket, hiszen a konzultáció és a műtét között három hónapnak kellett eltelnie.

A szakember hozzátette: mikrosebészeti eljárással még nőknél is visszafordítható a művi meddővé tétel, igaz, az eseteknek csupán 10 százalékában. Ezért azok a nők, akik átestek egy ilyen beavatkozáson, de mégis szeretnének kisbabát, általában a lombik-módszert választják, mivel ennek sikeressége 30 százalékos. Gasztonyi Zoltán elmondta: a férfiak meddővé tétele egyszerűbb eljárás, amelynek során egyszerűen elkötik az ondóvezetéket.

A szakember hozzátette: mikrosebészeti eljárással még nőknél is visszafordítható a művi meddővé tétel, igaz, az eseteknek csupán 10 százalékában. Ezért azok a nők, akik átestek egy ilyen beavatkozáson, de mégis szeretnének kisbabát, általában a lombik-módszert választják, mivel ennek sikeressége 30 százalékos. Gasztonyi Zoltán elmondta: a férfiak meddővé tétele egyszerűbb eljárás, amelynek során egyszerűen elkötik az ondóvezetéket. Ha az új Országgyűlés nem foglalkozik sürgősen az üggyel, július 1-től gyakorlatilag minden nagykorú nő és férfi kezdeményezheti a művi meddővé tételt. -->