2006.04.14. 17:05
Többnyire mellé fogtak a közvélemény-kutatók
A közvélemény-kutató cégek meglehetősen óvatos becslésekbe bocsátkoztak a választás első fordulójának végeredményét illetően. Erre alapos okuk volt: 2002-ben az utolsó méréseik – a Medián kivételével – jócskán eltértek a valós számsoroktól, hiszen a neves cégek mindegyike Fidesz-győzelmet jelzett előre.
Most azonban a szocialisták „belehúztak” az utolsó hónapokban, és jelentős hátrányt dolgoztak le, a néhány nappal a voksolás előtt közvetített a Gyurcsány-Orbán vita is nagyot lendíthetett az MSZP kedveltségén.
A választás finisében nagyon különböző mérések születtek. A közös nevező az volt, hogy a két nagy párt szoros versenyben van, és a mérleg nyelvének szerepére magasabb támogatottsága miatt alkalmasabb a liberális párt, mint az MDF. Ha egyáltalán az SZDSZ képes mozgósítani szavazóbázisát és begyűjteni annyi voksot, amennyi elég ahhoz, hogy becsusszanjon a parlamentbe, merthogy ebben sem voltak biztosak a kutatócégek.
A Gallup utolsó elemzésével alaposan elszámította magát: kétpárti parlamentre számított, és hatszázalékos Fidesz-előnyre. Ezt azzal magyarázta, hogy „a várakozásokkal ellentétben a kampányfinis kulcsmomentuma nem a miniszterelnök-jelöltek vitája, hanem a Fidesz személyes mozgósítása lehet”. (Mint kiderült, az MSZP egy százalékkal több voksot zsebelt be, mint legnagyobb riválisa, a liberálisok másfél százalékkal meghaladták a bejutáshoz szükséges minimumot, és az MDF szintén helyet kapott a parlamenti patkóban.)
A Tárki is 2 százalékos Fidesz-előnyt és MDF-kiesést jósolt. „Hónapokon keresztül 2-3 százalékos MDF-támogatottságot mértünk – mondta lapunknak Sík Endre, a Tárki kutatási igazgatója – Ezért a demokrata fórum bejutása meglepett. Hibáztunk, jobban kellett volna hangsúlyoznunk, hogy akárcsak az SZDSZ, az MDF is az öt százalékos bejutási küszöb körül billeg, azaz vagy bejut, vagy nem” – tette hozzá. Sík Endre szerint a statisztika módszereivel megbecsült számok a valós eredményektől 2-3 százalékkal könnyen eltérhetnek. A kampány felfokozott hangulatában „fölfelé” nagyobb a hibalehetőség. A kutatócégek ezért inkább alábecsülték mindkét kis párt eredményét, valamint a részvételi arányt. Sík Endre elmondta: a statisztika módszereivel nincs probléma, hiszen szoros versenynél a hibahatáron belüli eltérések is átfesthetik a politikai palettát. Mint mondta, a pontosság kedvéért igyekeznek mindig újabb kiegészítő kérdésekkel felmérni a választói magatartást és a pártpreferenciákat. Azaz a kérdezőbiztosok nemcsak arról faggatják alanyaikat, hogy melyik pártra voksolnak majd, hanem arról is, melyik az a párt, amelyikre semmiképpen sem, vagy másodikként.
Az, hogy a koalíció nyert, Sík Endre szerint nem lepte meg a Tárkit, hiszen nyolc nappal az első forduló előtt 46 százalékos MSZP-többséget és 6 százalékos SZDSZ-támogatottságot prognosztizáltak. Kísérleti exit poll-juk viszont megbukott: 24 választói körzetben 16 ezer fő megkérdezésével végzett gyorsfelmérésük 45 százalékos Fidesz-előnyt mutatott, 43 százalékos MSZP-támogatottságot és 6 százaléknyi liberális voksot.