Hírek

2006.04.25. 14:39

Terjed a juttatások „menzája”

Egyre népszerűbb a vállalatoknál a cafeteria, vagyis az a rendszer, amelyben a dolgozók maguk határozhatják meg, milyen béren kívüli juttatásokra tartanak igényt. Ám vigyázat: ráfizethet, aki nem ismeri az adómentes értékhatárokat.

Dián Tamás

A cafeteria az étkeztetésből átemelt elnevezés, s találóan utal arra, mi is a rendszer lényege. A menza példáját alapul véve az elv egyszerű: a dolgozó kap egy tálcát, s arra a meglévő választékból annyifélét pakol, amennyi csak ráfér. A béren kívüli ösztönzések világában a „tálca” a munkaadó által a dolgozó számára megállapított keretösszeg, a „menüválaszték” pedig a juttatások vállalati szinten meghatározott köre. Bár a legtöbb cég jelenleg ugyan még „az eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon maga jelöli ki, hogy mit ad, egyre több vállalatnál ismerik fel, hogy a legjobban maguk a dolgozók tudják, mire is lenne szükségük. Bessenyey Bálint, az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés elnöke szerint minél nagyobb létszámú egy vállalat, annál ideálisabb számára a cafeteria. „Ahány ember, annyiféle igény – mondta el lapunknak. – Egy idősebb munkatárs teljesen mást szeretne kapni, mint fiatalabb kollégája. A cafeteria megkíméli a munkaadót attól, hogy a munkavállaló fejével kelljen gondolkodnia, mindenki maga döntheti el, mit kér.”

A cafeteria leggyakoribb elemei (1653 vállalat által adott válaszok százalékában)

Hideg étkezési utalvány: 83,82

Meleg étkezési utalvány: 83,77

Üdülési csekk: 79,72

Beiskolázási utalvány: 79, 59

Helyi tömegközlekedés térítése: 76

Ajándék utalvány: 63

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés: 58,82

Önkéntes egészségpénztári befizetés: 54,47

Internet utalvány: 41, 67

Kultúra utalvány: 37,37

Forrás: Accor Services


A cafeteriába az egészségpénztári hozzájárulástól az étkezési utalványon át a beiskolázási támogatásig sok minden tartozhat. A csomag értéke lehet konkrét összeg, de az illető bruttó keresetének bizonyos százalékához is lehet kötni. Ez utóbbi esetben átlagos mértéke 5–7 százalék, ami a Nyugat-Európában szokásos 15 százaléktól messze elmarad. Ám ezt is meg kell köszönni, mivel a béren kívüli juttatás a munkaadó részéről olyan gesztus, amiről ő dönti el, él vele vagy sem.
Mielőtt bárki meghatódna, gyorsan tegyük hozzá: a dolgozók honorálásának ez a legolcsóbb módja. Azaz tízezer forint itt a munkavállalóknak és a munkaadónak is tízezer forintot jelent, egyik oldalon sem rakódik rá pluszköltség – szemben a bérjellegű kifizetéssel, amely a cégek számára 25–30 százalékkal többe kerül, s a dolgozóknak is adózniuk kell utána. A béren kívüli juttatások összességében évi 400 ezer forintig számolhatók el adómentesen, s ebbe a keretösszegbe nem kell beleszámolni a hideg vagy meleg étkeztetésre, lakástámogatásra, helyközi utazásra, csekély értékű ajándékra adott összegeket illetve az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást.
Az adómentesség persze csak annyit ér, amennyit a munkavállalók kihasználnak belőle. Ezen a téren nem árt némi körültekintés, a különböző juttatásoknak ugyanis eltérőek az adómentes értékhatáraik. Ha valaki az igénylésnél túllépi ezt az összeghatárt, az igényelt többlet után már adóznia kell.


A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar munkavállalók általában igyekeznek elkerülni ezt a csapdát – jelentette ki Balázs Krisztián, az utalványkibocsátó Accor Services marketingigazgatója. Mint mondta, egy nemrég végzett felmérés szerint a leggyakoribb juttatások: étkezési utalvány, amely évi 54000 forintig, a melegétel-utalvány, amely 108 000 forintig, az üdülési csekk, amely 62500 forintig, valamint a beiskolázási támogatás, amely – szülőnként és gyermekenként – 19000 forintig adómentes.


Ezeken kívül még rengeteg lehetőség van, hiszen az internettől egészen a wellnessüdülésig számos olyan áru, illetve szolgáltatás létezik, amelyet utalványra is lehet vásárolni. Az internetutalvány felső értékhatár nélkül adó- és járulékmentes, a wellnessutalványhoz hasonló pedig sehol a világon nem létezik. Az Accor Services ugyanis egy egészségpénztárat alapított, s erre épül az utalványok rendszere: a dolgozók a jegyeikkel szinte bármilyen, az egészségük megőrzésével kapcsolatos áruhoz, illetve szolgáltatáshoz hozzájuthatnak. Az utalványt beválthatják gyógyszertárakban, magánkórházakban, de akár üdülhetnek gyógyfürdőkben vagy szépségcentrumokban is. Ennek a juttatásnak a havi értékhatára a mindenkori minimálbérrel megegyező összeg, azaz jelenleg 62500 forint.


A cafeteria-rendszer tavaly terjedt el robbanásszerűen: a felmérésben megkérdezett, béren kívüli juttatásokat nyújtó cégek 41,5 százaléka 2005-ben kezdte alkalmazni. Havi tízezer forintnál kevesebbet szinte senki sem ad. A cégek több, mint harmada egy dolgozóra 120 ezer és 240 ezer forint között áldoz évente, míg egy jelentős hányaduk – 41 százalékuk – esetében az egy főre eső éves cafeteria-keret összege legalább 240 ezer forint.

Dián Tamás A cafeteria leggyakoribb elemei (1653 vállalat által adott válaszok százalékában) Hideg étkezési utalvány: 83,82

Meleg étkezési utalvány: 83,77

Üdülési csekk: 79,72

Beiskolázási utalvány: 79, 59

Helyi tömegközlekedés térítése: 76

Ajándék utalvány: 63

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés: 58,82

Önkéntes egészségpénztári befizetés: 54,47

Internet utalvány: 41, 67

Kultúra utalvány: 37,37

Forrás: Accor Services

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!