Megrepedt a töltés a Hármas-Körösön

Az emberek és az állatok szervezett, azonnali kitelepítése kezdődött meg Csongrád-Nagyréten pénteken délelőtt, mivel a Körös jobb partján a töltésen repedés keletkezett a Tisza torkolatától 500 méterre. „A helyzet nem indokolta a kimenekítést” – mondta Kató Sándor, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese. A Nagyrét nevű tájegységről a lakosság kitelepítése két megyét érint. Jász-Nagykun-Szolnokból 44, Csongrádból 43 embernek kellett elhagynia lakóhelyét – jelentette ki Dobson Tibor.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője szerint senki sincs közvetlen életveszélyben a környéken. A csongrádi tanyás területen az igazi nehézséget nem az emberek, hanem a több mint tízezer állat – a baromfikon kívül lovak, kecskék, juhok – kitelepítése jelenti. A baromfik között vannak kéthetes kislibák, szállításukra speciális jármű érkezett a helyszínre, elhelyezésükre pedig a fűtött helyiséget is kijelölték már. A Körös-zugból egy méhész hetven kaptárát is ki kell hozni, a rovarok azonban reggel kirepültek, este érkeznek vissza, így várhatóan majd csak szombaton reggel szállítják el őket.

A kitelepített embereket, ha igénylik, Csongrádon, egy kollégiumban helyezik el, az idősek számára pedig orvosi felügyeletet is biztosítanak egy otthonban. Az állatok számára Hódmezővásárhelyen jelölték ki a befogadóhelyet. Csongrád-Nagyréten a 2000-es árvíz során is el kellett rendelni a kitelepítést, akkor az állatok mellett mintegy száz fő elszállítását kellett megoldani. „A megrepedt töltéshez 500-600 katonát és nyolc helikoptert vezényeltek ki” – jelentette be Reich Gyula. Az Országos Műszaki Irányító Törzs vízügyi szóvivője szerint gátszakadásról nincs szó, ugyanakkor az idei áradásoknál ez az első komoly „árvízi jelenség”.

Magyarországon jelenleg 568 kilométeren küzdenek a fakadóvizekkel, száz kilométeren a szivárgással, 1400 helyen pedig csurgást észleltek. Rézsűcsúszás eddig 30 helyen volt. A töltésrepedés mindezeknél komolyabb jelenség. Reich Gyula szerint az átázott töltések miatt további töltésrepedésekre lehet számítani. „A nyúlgátak sikeres megépítésével a magassági csatát az árvízzel szemben megnyertük, de ennél nehezebb feladat az esőzések miatt átázott töltések kezelése” – mondta a szóvivő.

Az elmúlt 24 órában 636 ezer homokzsákot használtak fel, ezzel 6,4 millióra nőtt az idei árvizek során beépített homokzsákok mennyisége. A védekezésben eddig mintegy 25 ezren vettek részt. A veszélyeztetett települések száma 337, ahol mintegy 200 ezren élnek. Közvetlen veszély 38-40 település 17-20 ezer lakosát fenyegeti. A dunai árvíz és a jelenleg 138 ezer hektáron lévő belvíz miatt otthonukat elhagyókkal együtt a kitelepítettek száma már eléri a 611-et.

A Tisza Szolnokig apad, alatta a déli országhatárig továbbra is igen lassan árad, tetőzés közeli állapotban van a teljes  szakaszon. Pénteken reggel hat órakor Szolnoknál 1013 centiméter, Szegednél 1009 centiméter volt a vízállás. A Hármas-Körösön harmadfokot, illetve a legnagyobb vízállást meghaladó vízszintek alakult ki Szarvasnál, ahol 985 centimétert regisztráltak, illetve Kunszentmártonnál, ahol 1041 centiméter az eddig mért legmagasabb vízállás. A többi Körös, és a Maros is apad. A folyók fővédvonalain összesen 2094 kilométer hosszon van készültség. Rendkívüli készültségi fokozat van összesen 793 kilométer védvonalon a Tisza folyó Kisköre és a déli országhatár közötti szakaszán, továbbá a Zagyva, és a Maros torkolati védelmi szakaszain, valamint a Hármas-Körös teljes hosszán. A rendkívüli készültségben levő védvonalak által védett 21 árvízi öblözet területe 9033 négyzetkilométer, ami az ország területének 9,7 százaléka, a védett területen levő települések száma 134, ebből 24 város.

A Duna magyarországi szakaszán már csak Bajánál van első fokot meghaladó vízállás. A belvíz által elöntött területek aránya jelenleg 138 ezer hektár, amiből 64 ezer hektár vetés, vagy szántó. Belvízvédelmi készültség 64 szakaszon van érvényben, 15 szakaszon első, 41 szakaszon másod és 8 szakaszon harmadfokon védekeznek.