Hírek

2005.10.21. 00:00

Sarokba szorít minket az unió

A kormány csak nézőpontbeli eltéréseket lát, az EU büntetést helyezett kilátásba a növekvő költségvetési hiány miatt. A befektetők egyelőre kivárnak.

Tóth–Braunmüller–Hajdú

Immár másodízben marasztalta el a magyar kormányt az Európai Bizottság, mert nem tartja elégségesnek a költségvetési hiány csökkentése érdekében tett lépéseket. Joaquin Almunia pénzügyi biztos kétségesnek tartja, hogy tartható az idei év módosított, 6,1 százalékos (eredetileg a GDP 3,6 százaléka volt) költségvetési hiánya. Ezért megkérdőjelezhető, hogy 2008-ra sikerül elérni a 2010-es euróbevezetéshez szükséges 3 százalékos államháztartási hiányt. Amennyiben az EU pénzügyminisztereinek tanácsa jóváhagyja, a bizottság a hiány mértékére vonatkozó konkrét számot fog közölni, amit a kormánynak teljesítenie kell.

Felvetődött, hogyha a kormány nem tudja teljesíteni Brüsszel elvárásait, büntetéssel kell számolnunk. Ezek között az ország felzárkóztatását segítő alapokon keresztül hazánkba érkező támogatások felfüggesztése is szóba kerülhet. Egy pályázati szakértő, aki neve említésének mellőzését kérte, kizártnak tartja, hogy az uniós pályázati támogatások egy részét akár egy pillanatra is felfüggesszék. Az intézkedés nem csupán számunkra, hanem az egész EU számára is hátrányokkal járna. Ezekből a pénzekből finanszírozzák ugyanis az olyan nagy beruházásokat, mint például a budapesti szennyvíztisztító vagy az országos útépítések.

Mihályi Péter közgazdász viszont kérdésünkre elmondta, hogy ő elképzelhetőnek tartja a támogatások időleges felfüggesztését, mivel ez a lépés benne foglaltatik a játékszabályokban. Az Európai Unió nem volt még ilyen helyzetben, hogy egyszerre tíz ország csatlakozott. Nem lehet tudni, hogy mikor és mely országgal akarnak példát statuálni. Joaquin Almunia csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy teljesen más eljárást igényelne a pályázati pénzek megvonása, s arra egyelőre nem készülnek.

Mihályi szerint egyébként semmi meglepő nincs az Európai Bizottság jelentésében, hiszen a magyar kormány a saját maga által kitűzött célokat nem tartotta be. Ha tartani akarjuk az euró 2010-es bevezetésének dátumát, már a 2006-os költségvetésen is változtatni kell. Véleménye szerint ezt még meg lehet, és meg is kell tenni. Két év alatt ugyanis képtelenség három százalék alá szorítani az államháztartási hiányt (évenként 500–600 milliárd forintot kivonni a kiadásokból). Kiemelte, hogy nem elsősorban az euró bevezetése miatt szükséges az államháztartási hiány csökkentése, hanem azért, hogy megszűnjön az ország ilyen mértékű eladósodása.

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke úgy látja: óriási tartaléka van az ország költségvetésének, a felesleges és párhuzamos költségek megszüntetésével elérhető lenne a 2008-as 3 százalékos hiány. De úgy nem megy, ha például egy kisvárosi önkormányzati képviselő havi 15 óra munkával bruttó 130 ezret keres.

Nem volt a piacon számottevő hatása a jelentésnek – vélekedett Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. A jelentés részletei nem voltak különösebben meglepők a befektetők számára. A brüsszeli eljárás a jövőben folytatódni fog, de amíg nincs új fejlemény és nem kell komoly szankcióktól tartani, a piac sem fog érdemben reagálni a helyzetre. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára az Európai Unió közleményére reagálva kijelentette, nincs alapvető nézetkülönbség a minisztérium és a bizottság között. Az Európai Bizottság statikus elemzésekből indul ki, míg a tárca folyamatában elemzi az eredményeket. Az idei hiány az államtitkár szerint nagyon közel lesz a 3,6 százalékhoz, s ha ehhez az EU iránymutatása szerint hozzászámoljuk az autópálya-építés költségeit, akkor is legfeljebb 6,1 százalékos hiány várható. Jövőre pedig 4,7 százalékos hiánnyal számolnak, amely megint csak fél százalékkal nőhet, ha hozzászámoljuk a Gripen-beszerzésekkel kapcsolatos kiadásokat.

Most duplán óvakodjunk a devizahiteltől

A szokásosnál is nehezebb jósolni a jelenlegi helyzetben – mondta el Barcza György, az ING vezető elemzője. A tőzsde sokkal jobban aggódik a globális gazdasági problémák miatt, mint a brüsszeli megrovás okán. A legnagyobb gond, hogy a költségvetés miatt a magyar gazdaság egy időzített forintbombán ül, amely várhatóan

a jövő év végén robban, és szokatlanul gyenge forintot eredményez. Ez pedig azzal jár, hogy a nagyobb öszegű, euróban vagy svájci frankban felvett (de forintban elszámolt) hitelek törlesztőrészlete sok ezer forinttal növekedhet, ahogyan gyengül a forint. A helyzetet bonyolítja, hogy nem kizárt a jegybanki alapkamat emelése, ami viszont a forinthiteleket drágítja. Vagyis lehetséges egy általános hiteldrágulás 2006-ban.

a jövő év végén robban, és szokatlanul gyenge forintot eredményez. Ez pedig azzal jár, hogy a nagyobb öszegű, euróban vagy svájci frankban felvett (de forintban elszámolt) hitelek törlesztőrészlete sok ezer forinttal növekedhet, ahogyan gyengül a forint. A helyzetet bonyolítja, hogy nem kizárt a jegybanki alapkamat emelése, ami viszont a forinthiteleket drágítja. Vagyis lehetséges egy általános hiteldrágulás 2006-ban. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!