Hírek

2005.10.07. 00:00

Gyűjtsünk öregkorunkra, vagy az államban bízzunk?

A nyugdíj kiszámítása nem egyszerű feladat, különösen nem az, ha egy középkorú jövőbeni ellátását próbáljuk megbecsülni.

Az oldalt írták: Dreissiger Ágnes, Hajdú Péter, Tibay Gábor

Vegyünk egy harmincöt éves férfit, s becsüljük meg, mekkora összegű nyugdíjra számíthat majd. Próba Pál a 2004-es átlagbért keresi, azaz 150 ezer forintot. Példánkban számos tényezőt (például az inflációt, fizetendő járulék mértékét) állandónak tekintettünk. A jelenlegi szabályozás szerint Pál 62 éves koráig, azaz még 27 éven keresztül dolgozik, s tagja egy magánnyugdíj-biztosító pénztárnak. Érdeklődésünkre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nem volt hajlandó jövőbeni számításokra. A Dimenzió Magánnyugdíjpénztár vezetője, Puszta Anna számításai szerint, amikor 2032-ben Próba Pál nyugdíjba megy, a magánnyugdíjpénztártól 175500 forintos ellátást kap, teljes nyugdíja pedig 379400 forint lesz. Az átlagbér becslésük szerint ekkor várhatóan 434475 forint. Ha csak állami nyugdíjra lenne jogosult, úgy 275800 forintot kapna havonta. Ebben az esetben abból indultak ki, hogy emberünk pályakezdő, hiszen csak ekkor léphet be magánnyugdíjpénztárba.

Ha viszont azt feltételezzük, hogy 1998 óta pénztári tag, s induló fizetése 70 ezer forint volt, 226600 forintos ellátást biztosítanak neki a nyugdíjba menetelkor, összes nyugdíja pedig 472400 forint lenne, tehát magasabb, mint az akkorra várt 434475 forintos bér. Ha csak állami nyugdíjat kapna, 332500 forint ellátásra számíthatna. További lehetőségként vetődhet fel a személyre szóló nyugdíjbiztosítás megkötése. Példánkban havi 5000 forintot szántunk ilyen célra 2005 és 2032, a feltételezett nyugdíjba vonulás között. Kovács Róbert, az ING Biztosító Rt. szakértője becslésében jelenkori értéken számolt, vagyis nem vállalkozott a jövőbeni folyamatok kiszámítására és számszerűsítésére. A szakértő tájékoztatása szerint, ha kifejezetten nyugdíjbiztosítást kötött emberünk, akkor 62 éves korában választhat, hogy egy összegben kéri a 3174000 forintot, vagy járadékként kívánja azt igénybe venni, havonta 15329 Ft erejéig. Amennyiben életbiztosítással kombinálja a takarékosságot, úgy az emelkedő kockázat miatt 1946000 forintot kaphat 27 év után kézhez, vagy havi 9398 forintos ellátást élethosszig. Ha viszont a lehető legnagyobb hasznot akarja zsebre rakni, akkor úgynevezett unitlink befektetésbe érdemes belevágnia. Ebben az esetben pénzét a biztosító kötvényekbe és részvényekbe fekteti be. Így 62 éves korában 3420000 forintot kasszírozhat, illetve ennyit válthat át havi 16517 forintos ellátásra. Mindhárom esetben 3,5 százalék garantált hozammal számolnak. A többlethozam 90 százalékát is átengedik az ügyfélnek, amelynek nagysága tavaly 4,5–5,5 százalék között volt, tehát az ellátás akár ennyivel nagyobb is lehet.

Példánkban nem számoltunk a szabadon választható önkéntes nyugdíjpénztári lehetőséggel. Látható tehát, hogy az átlagos nyugdíj megbecslése is igen bonyolult feladat. Nincs könnyű helyzetben az a fiatal, akinek most kell dönteni, hogy milyen arányban ossza meg a későbbi évek jólétére szánt összeget. Az igen sűrűn változó feltételek pedig csak tovább nehezítik helyzetét. És akkor meg nem is beszéltünk arról, amiben nagyon sok szakértő egyetért: jelentős változtatásokat kell végrehajtani a jelenlegi nyugdíjrendszeren, ha életben akarjuk tartani.

Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára a nyugdíjrendszer reformjáról

– Sokak szerint a nyugdíjkérdés mindig a választási kampány idején jön elő.

– A mostani nyugdíjintézkedések egy hosszú folyamat állomásai. Az intézkedések 2,6 millió idős ember helyzetén javítanak majd. Jelentős elmaradások vannak: említhetném a rendszerváltás előtt megállapított, úgynevezett értékvesztett nyugdíjak kérdését, de szintén nagy probléma, hogy alacsony azok nyugdíja, akik csak a férjük után kapják az ellátást.

– A 2002-es kampányban Medgyessy Péter megígérte az özvegyi nyugdíjak ötvenszázalékos emelését.

– Akkor a saját jogú ellátással rendelkező, emellett özvegyi nyugdíjra is jogosultak köréről volt szó: az emelést két lépésben teljesítettük is. Most azok kerülnek sorra, akik csak a férjük nyugdíjának ötven százalékát kapják.

– És honnan lesz erre pénz?

– A fedezet benne van a jövő évi költségvetésben. Ez a lépés januártól 8 milliárd forintba kerül, 190 ezer embert érint.

– És a „rendes” nyudíjemelés mennyi lesz jövőre?

– Ez csak november közepén derül ki, a gazdasági mutatók pontos ismeretében.

– Az özvegyi nyugdíjak emelése csak az első lépés a nyolcpontos programban.

– A következő a „rossz években” nyugdíjazottak helyzetének rendezése lesz. Megegyező szolgálati idő és ugyanannyi járulék megfizetése esetén is más és más nyugdíjat állapítottak meg a jogosultak részére, alig néhány év különbséggel. Az évek során ugyanis változtak a nyugdíjszámítás módszerei. A célunk az, hogy a rosszabbul jártak hátrányát enyhítsük.

– A koalíciós partner SZDSZ az MSZP kampányügyének minősítette a nyugdíjprogramot, hozzátéve, ők nem is tudtak a tervekről. A tervezet ötlete ennyire hirtelen született?

– Gyurcsány Ferenc kormányfő februárban bízott meg a feladatok áttekintésével. Nyolc hónapig folyt a munka: ennek eredménye a nyugdíjprogram.

– Hogy lehetséges, hogy a hónapok óta zajló előkészítő munkáról éppen a koalíciós partner nem értesült?

– Ennek tudtommal semmi különleges oka nincs. Mi a miniszterelnökkel egyeztettünk: az pedig az ő kompetenciája, hogy a koalíciós partnert bevonja-e vagy sem.

– És azóta már tárgyaltak az SZDSZ-szel?

– Eljuttattuk a dokumentációt Kuncze Gábor pártelnök úrnak, magam is beszéltem erről az SZDSZ vezetőjével. A hírek szerint azonban nem csak rájuk számíthatunk: Orbán Viktor Fidesz-elnök szintén jelezte, hogy támogathatók az elképzeléseink.

Sima Zoltán (25) könyvesbolti eladó:

Nekem a cég fizeti a nyugdíjamat, ha jól tudom az állami nyugdíjbiztosítónál maradtam. Maga a nyugdíjkérdés egyelőre nem foglalkoztat, olyan távol van, hogy bőven lesz még lehetőségem a legmegfelelőbb formát kiválasztani.

Hermeczi Attila (31) szerzetes:

A szerzeteseknél az egyház intézi a nyugdíjat is. Már tájékoztattak minket a lehetőségekről. Ennek részleteit nem ismerem, de tudom, hogy rendben van. Azt sem tudom, megérem-e a nyugdíjkort, különösen tehát nem foglalkoztat a kérdés.

Schauer Klára (29) virágkötő, üzletvezető:

Szerencsére nálunk mindent a cég intéz. Magánnyugdíj-pénztári tag vagyok 1995 óta, erről még a korábbi cégem világosított fel. A lehetőségeimet csak nagy vonalakban ismerem, most inkább az foglalkoztat, mennyi lesz a gyesem.

Christy Ogeda (47) ügyvédiiroda-Vezető:

San Fransiscóban, ahol élek, számtalan lehetőség van. De én nem bízom semmilyen nyugdíjrendszerben. Az általános közvélekedés szerint úgyis magunkra maradunk idős korunkra, mert addigra a rendszer összeomlik.

Áldott Zsolt (18) tanuló:

Egyáltalán nem érdekel, mi lesz, ha nyugdíjas leszek. Egyrészt nem dolgozom még, ráadásul azt sem tudom, pontosan hogyan működik a rendszer, és nekem mit kellene benne tennem. Ráérek még én ezen gondolkodni.

– A mostani nyugdíjintézkedések egy hosszú folyamat állomásai. Az intézkedések 2,6 millió idős ember helyzetén javítanak majd. Jelentős elmaradások vannak: említhetném a rendszerváltás előtt megállapított, úgynevezett értékvesztett nyugdíjak kérdését, de szintén nagy probléma, hogy alacsony azok nyugdíja, akik csak a férjük után kapják az ellátást.

– A 2002-es kampányban Medgyessy Péter megígérte az özvegyi nyugdíjak ötvenszázalékos emelését.

– Akkor a saját jogú ellátással rendelkező, emellett özvegyi nyugdíjra is jogosultak köréről volt szó: az emelést két lépésben teljesítettük is. Most azok kerülnek sorra, akik csak a férjük nyugdíjának ötven százalékát kapják.

– És honnan lesz erre pénz?

– A fedezet benne van a jövő évi költségvetésben. Ez a lépés januártól 8 milliárd forintba kerül, 190 ezer embert érint.

– És a „rendes” nyudíjemelés mennyi lesz jövőre?

– Ez csak november közepén derül ki, a gazdasági mutatók pontos ismeretében.

– Az özvegyi nyugdíjak emelése csak az első lépés a nyolcpontos programban.

– A következő a „rossz években” nyugdíjazottak helyzetének rendezése lesz. Megegyező szolgálati idő és ugyanannyi járulék megfizetése esetén is más és más nyugdíjat állapítottak meg a jogosultak részére, alig néhány év különbséggel. Az évek során ugyanis változtak

a nyugdíjszámítás módszerei.

A célunk az, hogy a rosszabbul jártak hátrányát enyhítsük.

– A koalíciós partner SZDSZ az MSZP kampányügyének minősítette a nyugdíjprogramot, hozzátéve, ők nem is tudtak a tervekről. A tervezet ötlete ennyire hirtelen született?

– Gyurcsány Ferenc kormányfő februárban bízott meg a feladatok áttekintésével. Nyolc hónapig folyt a munka: ennek eredménye a nyugdíjprogram.

– Hogy lehetséges, hogy a hónapok óta zajló előkészítő munkáról éppen a koalíciós partner nem értesült?

– Ennek tudtommal semmi különleges oka nincs. Mi a miniszterelnökkel egyeztettünk: az pedig az ő kompetenciája, hogy a koalíciós partnert bevonja-e vagy sem.

– És azóta már tárgyaltak az SZDSZ-szel?

– Eljuttattuk a dokumentációt Kuncze Gábor pártelnök úrnak, magam is beszéltem erről az SZDSZ vezetőjével. A hírek szerint azonban nem csak rájuk számíthatunk: Orbán Viktor Fidesz-elnök szintén jelezte, hogy támogathatók az elképzeléseink. Sima Zoltán (25) könyvesbolti eladó:

Nekem a cég fizeti a nyugdíjamat, ha jól tudom az állami nyugdíjbiztosítónál maradtam. Maga a nyugdíjkérdés egyelőre nem foglalkoztat, olyan távol van, hogy bőven lesz még lehetőségem a legmegfelelőbb formát kiválasztani.

Hermeczi Attila (31) szerzetes:

A szerzeteseknél az egyház intézi a nyugdíjat is. Már tájékoztattak minket a lehetőségekről. Ennek részleteit nem ismerem, de tudom, hogy rendben van. Azt sem tudom, megérem-e a nyugdíjkort, különösen tehát nem foglalkoztat a kérdés.

Schauer Klára (29) virágkötő, üzletvezető:

Szerencsére nálunk mindent a cég intéz. Magánnyugdíj-pénztári tag vagyok 1995 óta, erről még a korábbi cégem világosított fel. A lehetőségeimet csak nagy vonalakban ismerem, most inkább az foglalkoztat, mennyi lesz a gyesem.

Christy Ogeda (47) ügyvédiiroda-Vezető:

San Fransiscóban, ahol élek, számtalan lehetőség van. De én nem bízom semmilyen nyugdíjrendszerben. Az általános közvélekedés szerint úgyis magunkra maradunk idős korunkra, mert addigra a rendszer összeomlik.

Áldott Zsolt (18) tanuló:

Egyáltalán nem érdekel, mi lesz, ha nyugdíjas leszek. Egyrészt nem dolgozom még, ráadásul azt sem tudom, pontosan hogyan működik a rendszer, és nekem mit kellene benne tennem. Ráérek még én ezen gondolkodni. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!