A mai napig fejlődik az emberi agyvelő

A összehasonlító vizsgálatok szerint az egyik új variáns csupán 5800 évvel ezelőtt jelent meg. Ez volt az az idő, amikor elterjedt a földművelés, kialakultak a városok, és megjelent az írásbeliség. A kutatók szerint ezt a génváltozatot a mai emberek 30 százaléka hordozza. Evolúciós távlatokban 5800 év a nullával egyenlő, s ha ennyi idő alatt genetikai módosulás történt, az valóban bizonyító erejű lehet.

A másik gén megjelenését a művészet, a zene, a vallás és a szerszámkészítés kialakulásának idejére teszik, azaz 50 ezer évvel ezelőttre. Erről azt mutatták ki a kutatók, hogy a ma élő emberek 70 százalékában található meg. Az egyik nagy kérdés, hogy a genetikai evolúció idézte-e elő a kulturális evolúciót, vagy csak véletlen egybeesésről van szó. Egyelőre a kutatók úgy vélik, hogy e gének ugyan az agymérettel állnak összefüggésben, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ember intelligensebbé is vált általuk. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az ember szellemi képességei is egyre javulnak. Dr. Bruce Lahn így nyilatkozott: – Valószínű, hogy az ember agya egymillió év múlva szerkezetileg jelentősen különbözni fog a mostanitól.

A következő lépés annak megállapítása, hogy a genetikai különbségek előidézte biológiai különbségeknek a természetes kiválasztódás kedvezett-e vagy sem. Valószínű, hogy evolúciós előnyt jelentettek, mivel feltételezhetően hozzájárultak a kívánt szellemi fejlődéshez és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség erősödéséhez. Mindazonáltal több más kutató hangsúlyozza, hogy túlzás lenne azt állítani: a genetikai változások idézték elő a kultúra és a földművelés kialakulását.

Bármily forradalmi e felfedezés, ha bárki körülnéz a világban, könnyen beláthatja, hogy a Homo sapiens ugyanolyan gyarló és önveszélyes, mint mindig a történelemben. Ráadásul e szomorú tényt egyelőre alig ellensúlyozza a felhalmozott tudás és a bámulatos technikai fejlődés, sőt gyakran mindkettő épp a rombolást szolgálja.