Hírek

2005.07.27. 00:00

Romlott élelmiszert kínáltak

Fertőzött disznósajt, szalmonellás kolbász és baromfi, hogy csak ezt a néhány, közelmúltban napvilágra került áruházlánci esetet említsük.

Szilágyi Etelka

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A dunakeszi Auchanban talált csirke a hatóság szerint romlott, az áruház szerint csak minőségileg kifogásolt
[/caption]Kórházba kellett kerülnie több dányi és nagymarosi vásárlónak ahhoz, hogy az egyik áruházláncban forgalmazott disznósajtról kiderüljön: szalmonellával fertőzött. Vagyis, fogyasztásra - nemhogy - minőségileg alkalmatlan, de élelmiszerbiztonsági szempontból is veszélyes. Nem csoda, ha az eset  elbizonytalanítja az amúgy gyanútlan vásárlót: ha a minőségdátum szerint még javában fogyasztható húskészítmény is lehet romlott, mi a helyzet azokkal a helyben kimért felvágottakkal, melyekről a vevő számára nem derül ki semmi, még a minőségromlás időpontja sem? Hogyan állapítsuk meg, hogy a csemegepultnál vásárolt 15-25 dekányi frissnek tűnő sonka, párizsi hány napig fogyasztható? Merjünk-e belőle nagyobb tételt vásárolni, s még tovább mélyhűteni?

Ez utóbbi kérdésfelvetés szintén aktuális, hiszen így nyár derekán, szinte „menetrendszerűen” mindegyik nagyáruházban rendszeresek a minőségmegőrzési határidős akciók. Nem csoda, hiszen a napi élelmiszerekből a nyári szabadságolásos hónapok alatt gyakran jócskán marad a készletből. Azt ugyanis szinte lehetetlen még megközelítőleg is kikalkulálni, hogy időszakosan mennyivel csökkenhet a forgalom. – Az egyik nemzetközi kereskedelmi lánc budaörsi áruházában például – meséli Kovács Péterné, helyi kisnyugdíjas – a megnyitás óta rendszeresek az előre csomagolt, nagy tételű friss baromfihús-kiárusítások. A minőségmegőrzési dátum napján akcióba bocsátott termékekhez féláron is hozzá lehet jutni. Érthető hát, hogy vannak vevők, akik akár órákat is képesek várni, amíg az árcsökkentő címke a minőségmegőrző nap délutáni óráiban rákerül a húscsomagokra. Ilyen alkalmakkor akár a fél mélyhűtőt is fel lehet tölteni csirke- és pulykacombbal, s aki eléggé szemfüles, hízottliba- és kacsamájat is ki tud fogni.

Kathy Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) szóvivője óva int az aznapi minőséglejáratú élelmiszerek bespájzolásától. Mint mondja, a minőségmegőrzés határideje ugyan nem azt jelenti, hogy az adott élelmiszer biztonságossági szempontból rossz, hiszen aznap még lehet értékesíteni, tehát fogyasztani is. További ideig azonban – s különösen a nyári melegben – nem ajánlott tárolni, még hűtőládában sem. Minősége ugyanis biztos, hogy károsodik, és lehet, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból kifogásolható lesz. Hasonlóan vélekedik a lejárt minőségű friss élelmiszerek tárolhatóságáról Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője is. Lapunknak elmondta: a lejárt minőségdátumú élelmiszerek aznap még felhasználhatók, de nem ajánlatos tovább lehűteni.

A csemegepultnál vásárolt, néhány dekányi felvágottal kapcsolatban mindkét szakember megerősítette: ezeket a rendelet alapján csak addig mérhetik ki az áruházak, amíg a minőség – az erre vonatkozó, a szalámirúd külsején a gyártó által jelzett dátum – megengedi. Ezt egyébként a hatóságok mindig rendszeresen ellenőrzik. A vásárló viszont „csak” az érzékszerve segítségével tudja eldönteni: elég friss-e ahhoz a szeletelt sonka, párizsi, hogy néhány dekányit megvegyen belőle a család reggelijéhez, uzsonnájához. Ócsai Lajos szerint fontos, hogy ne utaztassuk sokáig a táskában, hanem vásárlás után mielőbb ismét hűtőbe tegyük, illetve 24 órán belül lehetőség szerint felhasználjuk. Egyébként a helyben csomagolt húsárura általában az EU országaiban sem kötelező ráírni a minőségmegőrző dátumot, igaz, ott egyre csökken a nem előre csomagolt termékek aránya.

A főosztályvezető a nagy port felvert romlott disznósajt, szalmonellás kolbász és csirke kapcsán elmondta: ma sem több a hasonló esetek száma, mint korábban. Ugyanakkor elismerte: az ellenőrzés nem elég hatékony. Ennek főleg a különböző hatóságok emberhiánya az oka, másrészt az is, hogy az uniós csatlakozással nálunk is át kellett térni a tételszerű ellenőrzési gyakorlatról az unióban alkalmazott „bizalmi rendszerre”. Ez azt jelenti, míg korábban az állategészségügy engedélye nélkül nem kerülhetett húsáru a boltok polcaira, ma „csak” szúrópróbaszerűen történik az ellenőrzés. Így közben a rossz minőségű termék egy részét már felvásárolhatják. A fokozott ellenőrzést ugyanis a gyártóknál kell lefolytatni, s az ő minőségbiztosítási rendszerüknek kell garantálni a minőséget és biztonságot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!