Hírek

2005.07.30. 00:00

Rab Rábyk a tömlöcben: ártatlanul, kisebbségben

A Szerző író, újságíró

Ráby Mátyás, Jókai hőse becsületes tisztviselő volt, akit a vármegye önkényeskedő urai fondorlatos módon megvádoltak. Hosszú évekig raboskodott, míg végre a császár tudomást szerzett sanyarú sorsáról és kiszabadíttatta. A mai Magyarországon a tévesen elítélt és börtönbe vetett romák esete első pillantásra az ő sorsát idézi, de a látszat csal.

Tény, hogy 1989–90 óta több megalapozatlan ítéletet hoztak magyar bíróságok, amelyeket évekkel később hatályon kívül helyeztek és rendelkeztek az érintettek kárpótlásáról is. Néhány éve Csongrád megyében egy konkrét ügyben hozott felülvizsgálati határozat arra is kitért, hogy a „cigányok börtöntűrő képessége eltér a nem cigány foglyokétól”, és ezen az alapon viszonylag alacsony összegű jóvátételt állapított meg számukra. A politikailag inkorrekt indoklás kiváltotta egy neves liberális jogvédő publicista haragját, aki erre hivatkozva az egész magyar bírói kart rasszistának nevezte.

Tényleg a rasszizmus tehet arról, hogy ártatlan cigány emberek sorozatosan kerülnek rács mögé? Mielőtt en bloc elmarasztalnánk igazságszolgáltatásunkat, érdemes felhívni a figyelmet az ilyesfajta ügyek két jellemző, tipikus vonására. Az első: a bűncselekményekre jórészt romák lakta, kis falvakban kerül sor. (Pusoma esetében Ikládon, a Burkáknál pedig Újszentmargitán.) Ott nincs állandó rendőr, aki azonnal kihallgathatná a tanúkat és rögzíthetné a nyomokat. Amikor – rendszerint másnap – megjön a körzeti megbízott szakértők kíséretében, sötétben tapogatózik, kutya szimatára vagy besúgók tippjeire van utalva. Senki sem működik nyíltan együtt a hatósággal, még a gyakran szintén cigány áldozat rokonsága sem. Másik jellemzője az ügyeknek, hogy az elítéltek ártatlansága rendszerint csak akkor derül ki, amikor gyakran véletlenül, „lebukik” a valódi tettes. Őket is jól ismeri a kis falvak népe, de mert rendszerint tartanak tőle, senki sem mer ellene vallani. Vagyis „a hallgatás törvénye” erősebb egyes közösségekben, mint a vágy az igazság kiderítésére.

Mit lehetne tenni az ilyen esetek megismétlődése ellen? Először is javítani kell a rendőrök, ügyészek és bírák szakmai munkáját. (Burkáék ügyében két nem cigány férfi terhelő vallomást tett a tényleges elkövetőre, T. Lászlóra, de vallomásukról a helyi rendőrségen nem vettek fel jegyzőkönyvet!) De a helyi kisebbségi önkormányzatoknak is lenne dolguk. Kísérletet tehetnének választóik meggyőzésére, hogy adják fel hagyományos bizalmatlanságukat a hatóságokkal szemben, legalább akkor, ha emberéletről van szó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!