Hírek

2005.07.12. 00:00

Pest és Buda közös kapuja

Piszkos, zsúfolt, büdös. Ennek ellenére van benne valami szeretetre méltó. Még nem Buda és már nem Pest. Neve fogalom: Moszkva tér.

Rados Virág

[caption id="" align="alignleft" width="78"] A tér bizonyos szögből nézve idilli is lehet. A valóság azonban más.
[/caption]– Akkor a Moszva téren, az óra alatt – köszönt el tőlem barátom sietve a telefonban. Harminc perc múlva ott voltunk. Józsi, a hosszú hajú mérnök már várt ránk aktatáskával a hóna alatt, loboncosan és hórihorgasan. Akkor láttam először. Mentünk sörözni hármasban. Tíz esztendeje ennek, azóta örökös cimborák vagyunk. Nincs is talán olyan budapesti, akit ne fűzne ide valami emlék. Tíz év múlva majd az a kislány mereng a hajdani találkozókon, aki most vár barátnőjére a csöpörgő esőben. Takácsi Eszterben (15) pillanatnyilag korántsem tombol a lelkesedés. – Nem szeretek itt ácsorogni – húzza el a száját. – Gyakran beszólnak, kéregetnek.

Szerencsére jön a barátnő, Vétek Orsolya (15). Hogy mi van a fiúkkal? A lányok kuncognak. – Hááát... Akad az is – mondják, és kart karba öltve vígan nekivágnak a városnak. A metrókijáratnál egy fehér blúzos asszony szórólapokat osztogat. Rendíthetetlen mosollyal próbálja feltartóztatni a térre kizúduló tömeget. – Kedvesnek kell lenni, akkor elveszik – mondja. – Sokak szerint ciki csinálni. Szerintem pedig ez is munka.

Bekes Ágnes (48) felszolgáló egy sörözőben. Most éppen átalakítás van, de ő addig sem lógázza otthon a lábát. Inkább megkeres óránként háromszáz forintot a szórólapozással. Az alacsony kis férfi, aki társával a falat támasztja, az egyik ingyenes újsággal kereskedik. Reggelente felmarkol vagy ötöt-hatot, aztán kopott nejlonszatyorból árulja őket. – Van, aki húszast ad, van, aki százast – meséli Pallagi Zsolt (35). – Néha azért akad alkalmi meló. Többségét sajnos elviszik a románok. Olcsóbban adják magukat. De meg lehet nézni a Déli pályaudvarnál a Kaiser sörözőt: én burkoltam.

Munkanélküli és hajléktalan. Amikor elvált, feljött Szabolcsból, most Angyalföldön alszik valami kapubenyílóban. – Sírjak, szomorkodjak? Minek? Kérdezik néha, miért nem tanultam. Tudod, hogy van: haverok, sörözés, csajok. Szabad vagyok, mint a madár. A poros fa alatti kőszegélyen romák ücsörögnek. Tekintetüket a földre szegezik, lecsüngő kezükben cigaretta. Időnként szót váltanak, románul. Most jöttek meg egy építkezésről. – Sittet rakunk, betont törünk – válaszol magyarul a legfiatalabb. Szép arcú, szakállas férfi. – Erő kell hozzá, a magyarok az ilyen melót nem vállalják.

A feketemunkások mögött a könyvesstand roskadozik. Hadházi Attila (40) tizenöt éve kínálja a Moszkván az olvasnivalót. Most a Balczó András-féle interjúkönyv kelendő, meg az új pápa műve és egy Szabó Magda-regény, a Für Elise. – Lepukkant – mondja a térről a könyves. – De nem is ez a baj. Hanem a kosz, a bűz. Az alagút kész nyilvános vécé. Ugyan mi változik a felújítással? Ha mocskolnak, nem mindegy, hogy aszfalt vagy márványburkolat?

Tervezik a felújítást

Harmincmilliárd forintra becsülik a Moszkva tér felújításának költségét. Egy részét az érintett I., II., XII. kerület és a főváros állná – írtuk meg korábban. A többit uniós pályázati pénzekből fedeznék. Ha a tervek jövőre elkészülnek, a munkát 2007-ben el lehetne kezdeni. A villamosokat a föld alá vezetnék, ahol parkolóház és üzletek is lennének.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!