Hírek

2005.07.16. 00:00

Félnek a magyarországi muzulmánok

Úgy érzik, figyelik őket a titkosszolgálatok, gyanakodnak rájuk a biztonsági őrök és a munkaadók. A magyarországi muzulmánok nehéz napokat élnek meg London után.

Körmendi Gábor, Toronyi Attila

[caption id="" align="alignleft" width="297"] Werfalli Hafed a Róbert Károly körúti imaházban. Budapesten több ezer muzulmán él, és most kényelmetlenül érzik magukat.
[/caption]„Vallási közösségünk egyik pedagógus tagját épp a londoni merénylet utáni napokban bocsájtották el állásából. A hivatalos indoklás szerint pénzhiány miatt, de jóakarói megsúgták neki, hogy vallási okok is befolyásolták a munkáltató döntését” – Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke mondja ezt, amikor a London utáni magyarországi hangulatról kérdezzük. „A muszlim hívőkkel kapcsolatos magyarországi diszkriminációt nehéz bizonyítani, de az tény, hogy közösségünk több tagja a saját érdekében titkolja vallási hovatartozását a munkahelyén” – folytatja a vezető. Állítása szerint a tudatlan munkáltatók eddig is féltek vagy aggályoskodtak Allah követőivel kapcsolatban, de Magyarországon az emberek velük szemben is gyakran ugyanolyan elutasítóak, mint a romákkal. Az említett tanár egyébként nem akarja esetét nyilvánosságra hozni, mert fél, hogy nem tudna újra elhelyezkedni.

A többezres magyarországi muzulmán közösség kirívó példának tartja a dr. Saleh Tayseer palesztin fogorvos esetét, akit tavaly áprilisban, az izraeli államfő látogatása előtt letartóztattak azzal a váddal, hogy merényletet készített elő. Később bizonyítékok hiányában felmentették. De az a tény, hogy az egyik londoni merénylő egy korábban megbízhatónak tűnő muszlin tanárember volt, még a magyar közösség tagjait is megdöbbentette. – Hiába született Angliában, hiába tanult, élt és dolgozott a szigetországban, mégsem tudott integrálódni az angliai környezetbe – véleményezi a történteket a közösség egyik szudáni származású pszichiáter tagja, akivel a budapesti Róbert Károly körúti muzulmán imahely előtt beszélgetünk. A negyvenhat éves orvos élete a bőrszíne és vallása miatt állandóan figyelő tekintetek kereszttüzében zajlik. Nevét és arcát éppen ezek miatt nem adja a nyilatkozathoz. Ha bemegy egy közértbe, szinte mindig biztonsági őrök követik a polcok között. Mint mondja, szakemberként „komoly esettanulmányként” éli meg a tudatlanságból, alaptalan félelemből és információhiányból táplálkozó negatív megkülönböztetést. Neki azonban szerencséje van, hiszen a kórházban, ahol dolgozik, a munkatársai megbecsülik. Nyelipovics Jurij fehérorosz származású, muzulmán vallású esztergom-kertvárosi temetőgondozó sem szomorú, úgy érzi, hogy közösségük hazánkban elfogadott. – A temetővezetőnk velem toleráns, elenged imádkozni, csak azt követeli meg, hogy a sírgödrök időben ki legyenek ásva – meséli, majd sietve belép az imahelyre.

A muszlim vallási központban nagy a jövés-menés. Főleg imaidőben telik meg az egykori üzlethelyiségből kialakított imahely. A közösség tagjai mélyen elítélik a londoni eseményeket, de azt is egy emberként vallják, hogy a politikát semmilyen szín alatt nem lehet összekeverni az igaz hittel. Neheztelnek a sajtóra is. Szerintük nincs muzulmán terrorista, hiszen az iszlám nem arra biztat, hogy ártatlanokat kell megölni. Véleményük szerint ez rájuk nézve ugyanolyan sértő megfogalmazás, mint a magyar nyelvben használatos, „zsidózással” és „cigányozással” kapcsolatos beszólások. A harminchat éves, jemeni származású Abdullah példaként hozza fel, hogy a július hetedikei terrortámadás másnapján épp budai törzskávézójában terroristázták le külső jegyei miatt. – Fiatal fiúk cikiztek és mutogattak rám, hogy nézd, így néz ki egy öngyilkos merénylő – mondta, majd azért hozzátette, hogy szerencsére ez nem mindennapos.

– Összeségében békésen élünk itt Magyarországon, történjen bármi is a nagyvilágban. Az iszlám hit nyitott és baráti. Ártatlan emberek nem bűnhődhetnek gyilkos vagy öngyilkos bűnözők tetteiért – veszi át a szót Werfalli Hafed líbiai születésű ingatlan- és autókereskedő. A férfi húsz-harminc percen keresztül ecseteli, hogy elsősorban nem magát, hanem már Magyarországon született gyermekeit félti a szerinte egyre inkább fenyegetve terjedő gyűlölettől.

Budapesten egyébként négy muszlin imahely található, és csupán egy-két ezerre becsülhető a vallását nyíltan, imahelyen gyakorló muszlin emberek száma. Pár százan azonban nem tagjai egyetlen közösségnek sem, ők többnyire otthon, titokban élnek hitéletet. A Magyarországon élő muzulmánok többsége diplomás. A legtöbbjük orvos, mérnök vagy közgazdász. Szintén jellemző rájuk, hogy hazánkban találtak maguknak feleséget, és többnyire családi okokra hivatkozva telepedtek le az országban. Helyzetüket nehezíti, hogy a titkosszolgálatok is gyakran figyelemmel kísérik őket.

– A szélsőséges gondolkodású muszlinok egyik legfőbb ismérve, hogy nem ismerik el a terrorcselekmények szörnyű voltát, összeesküvés-elméleteket gyártanak arról, hogy rajtuk kívül még milyen sok szervezetnek állt érdekében vérfürdőt rendezni. Ezek az emberek kőkemény harcot folytatnak a nyugati kultúrák ellen – zárta le a beszélgetést Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke.

A kamaszkor a legveszélyesebb

A személyiség fanatizálására a kamaszkor a legalkalmasabb – mondja Németh Erzsébet szociálpszichológus. – Ilyenkor az ember fekete-fehérben látja a dolgokat, és sebezhető. És frusztrációi agresszióba torkollhatnak. Amikor megvizsgálták azoknak a diákoknak a személyiségét, akik az Egyesült Államokban diáktársaikra lőttek, kiderült, hogy általában az osztályokból kiközösített fiúkról volt szó, akiket lenéztek, megvetettek, kinevettek. Az a fajta gondolkodásmód, amely a saját személyiségtől eltérő vonásokat azonnal ellenségképpé állítja össze, könnyen tovább él egy konzervatív családban. Ez ellen a kamasz hajlamos lázadozni, majd hirtelen akár magáévá tenni a szülői nézeteket. Emiatt fontos a szülők számára, hogy figyelemmel kísérjék kamasz gyermekük életét, tárgyait, videofilmjeit, mert abból következtetni lehet a személyiség esetleges torzulásaira.

Brit muzulmánok

1,6 millió: ennyi iszlám vallású ember él jelenleg Nagy-Britanniában. Ennek körülbelül a fele pakisztáni, illetve bangladesi származású.

16 ezer: a titkosszolgálatok a muzulmánok tíz százalékára becsülik a szélsőséges iszlamisták számát. Közülük kerülnek ki a lehetséges terroristák és a velük rokonszenvezők.

3000: a nagy-britanniai muzulmánok közül ennyien kaptak terroristakiképzést afganisztáni vagy más táborokban.

Mintacsalád merénylője

Százezerszámra élnek a szigetországban pakisztáni származású családok, életvitelük alig különbözik az őshonos angolokétól, skótokétól. Az események után jó egy héttel sem ocsúdtak még föl az ámulatból a robbantók szomszédjai, barátai. Hiszen álmukban sem gondolták volna, hogy a velük krikettező, edzőterembe járó fiatalemberek egy napon ellenük fordulhatnak. Egyikük, a harmincéves Mohamed Szidik Khán mintaszerű családi életet élt. Egy általános iskolában tanított kisegítő pedagógusként, és dédelgette kilenc hónapos kislányát. A diákok kedvelték, és a szülők is csendes, türelmes, megértő emberként emlegetik. A másik három elkövetőre sem volt egy rossz szavuk az őket ismerő leedsi embereknek. A 730 ezer lakosú észak-angliai városba egyébként az elmúlt évtizedekben rengetegen települtek be az egykori gyarmatokról. Napjainkban a pakisztániak és indiaiak élnek etnikai kisebbségként a legnagyobb számban Leedsben. A csődbe jutott nagyvállalatok igen sok alkalmazottat bocsátottak el az utóbbi években, közöttük igen sok bevándorolt muzulmánt.

A Le Monde nemrég arról számolt be, hogy megszaporodott a radikális iszlámra áttérő franciák száma is. A titkosszolgálat 1610 fanatikus hittérítésért megfigyelt személyt tart számon, akiknek több mint tíz százaléka köztörvényes bűncselekmény miatti börtönbüntetése alatt ismerte meg a vallási radikalizmust. Párizs azért kezdett a jelenséggel foglalkozni, mert a New York-i ikertornyok ellen elkövetett merényletek óta Franciaországban ugrásszerűen megnőtt a radikális iszlamisták száma. Az egyre népszerűbb, úgynevezett szalafista ág a romlott erkölcsöket képviselő nyugati világtól való elszakadás gondolatát hirdeti. A külvárosok imahelyei körül és különböző egyesületekben vannak leginkább jelen a hívei, akik kisebb kiadókat, éttermeket, külföldre olcsó telefonálást kínáló kabinokat tartanak fenn. Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter a titkosszolgálat által már megfigyelés alatt tartott muzulmán imahelyek és a büntetés-végrehajtási intézetek ellenőrzésének megerősítését tervezi. A politikus a vallási vezetők képzését ezentúl Franciaországban képzeli el, elkerülendő az összeolvadást a több millió európai muzulmánnal, mert szerinte a muzulmán vallás franciaországi integrációja is megoldást jelenthet a terrorizmus problémájára.

a dolgokat, és sebezhető.

És frusztrációi agresszióba torkollhatnak. Amikor megvizsgálták azoknak a diákoknak a személyiségét, akik az Egyesült Államokban diáktársaikra lőttek, kiderült, hogy általában az osztályokból kiközösített fiúkról volt szó, akiket lenéztek, megvetettek, kinevettek.

Az a fajta gondolkodásmód, amely a saját személyiségtől eltérő vonásokat azonnal ellenségképpé állítja össze, könnyen tovább él egy konzervatív családban. Ez ellen a kamasz hajlamos lázadozni, majd hirtelen akár magáévá tenni a szülői nézeteket.

Emiatt fontos a szülők számára, hogy figyelemmel kísérjék kamasz gyermekük életét, tárgyait, videofilmjeit, mert abból következtetni lehet a személyiség esetleges torzulásaira. úm Brit muzulmánok 1,6 millió: ennyi iszlám vallású ember él jelenleg Nagy-Britanniában. Ennek körülbelül a fele pakisztáni, illetve bangladesi származású.

16 ezer: a titkosszolgálatok a muzulmánok tíz százalékára becsülik a szélsőséges iszlamisták számát. Közülük kerülnek ki a lehetséges terroristák és a velük rokonszenvezők.

3000: a nagy-britanniai muzulmánok közül ennyien kaptak terroristakiképzést afganisztáni vagy más táborokban. Mintacsalád merénylője Százezerszámra élnek a szigetországban pakisztáni származású családok, életvitelük alig különbözik az őshonos angolokétól, skótokétól. Az események után jó egy héttel sem ocsúdtak még föl az ámulatból a robbantók szomszédjai, barátai. Hiszen álmukban sem gondolták volna, hogy a velük krikettező, edzőterembe járó fiatalemberek egy napon ellenük fordulhatnak. Egyikük, a harmincéves Mohamed Szidik Khán mintaszerű családi életet élt. Egy általános iskolában tanított kisegítő pedagógusként, és dédelgette kilenc hónapos kislányát. A diákok kedvelték, és a szülők is csendes, türelmes, megértő emberként emlegetik.

A másik három elkövetőre sem volt egy rossz szavuk az őket ismerő leedsi embereknek.

A 730 ezer lakosú észak-angliai városba egyébként az elmúlt évtizedekben rengetegen települtek be az egykori gyarmatokról. Napjainkban a pakisztániak és indiaiak élnek etnikai kisebbségként a legnagyobb számban Leedsben.

A csődbe jutott nagyvállalatok igen sok alkalmazottat bocsátottak el az utóbbi években, közöttük igen sok bevándorolt muzulmánt.

A Le Monde nemrég arról számolt be, hogy megszaporodott a radikális iszlámra áttérő franciák száma is. A titkosszolgálat 1610 fanatikus hittérítésért megfigyelt személyt tart számon, akiknek több mint tíz százaléka köztörvényes bűncselekmény miatti börtönbüntetése alatt ismerte meg a vallási radikalizmust. Párizs azért kezdett a jelenséggel foglalkozni, mert a New York-i ikertornyok ellen elkövetett merényletek óta Franciaországban ugrásszerűen megnőtt a radikális iszlamisták száma.

Az egyre népszerűbb, úgynevezett szalafista ág a romlott erkölcsöket képviselő nyugati világtól való elszakadás gondolatát hirdeti. A külvárosok imahelyei körül és különböző egyesületekben vannak leginkább jelen a hívei, akik kisebb kiadókat, éttermeket, külföldre olcsó telefonálást kínáló kabinokat tartanak fenn.

Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter a titkosszolgálat által már megfigyelés alatt tartott muzulmán imahelyek és a büntetés-végrehajtási intézetek ellenőrzésének megerősítését tervezi. A politikus a vallási vezetők képzését ezentúl Franciaországban képzeli el, elkerülendő az összeolvadást a több millió európai muzulmánnal, mert szerinte a muzulmán vallás franciaországi integrációja is megoldást jelenthet a terrorizmus problémájára. Werfalli Hafed a Róbert Károly körúti imaházban. Budapesten több ezer muzulmán él, és most kényelmetlenül érzik magukat. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!