Hírek

2005.07.15. 00:00

Fehéredik az építőipar

Ma lépnek hatályba az építőipar kifehérítését célzó intézkedések. Nagyobb adminisztráció, szigorúbb ellenőrzés, egyelőre erre számíthatnak az építkezők. A következő lépés ősszel lesz: akkorra készül el a szakmai minimálbér-táblázat.

Bisztricsány Julianna

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A munka megkezdése előtt be kell jelenteni az építkezés helyszínét, az építtető, a kivitelező, a műszaki vezető nevét és a bekerülési költséget is
[/caption]Mától új időszámítás kezdődik a hazai építőipari szereplők életében: hatályba lépnek a szakma kifehérítését célzó intézkedések. A bevallottan is csak első lépésnek szánt jogszabálycsomag az ellenőrzések hatékonyságára összpontosít. Már ideje volt a szigorításoknak, vallják sokan, hiszen a becslések szerint az építőiparban 500 milliárd forintos bértömeg után nem fizetnek adót és járulékot. Az ágazatban jelenleg 270 ezren dolgoznak legálisan, emellett 80–100 ezren feketén vállalnak munkát.

A szakmai szervezetekkel folytatott többhetes egyeztetési folyamat során kikristályosodott szabályozások egyik legfontosabb eleme a bejelentési kötelezettség: mostantól valamennyi, nettó tízmillió forintnál nagyobb szerződéses értékű építőipari munka megkezdése előtt nyolc nappal az építtető köteles meghatározott adatokat szolgáltatni az építésügyi hatóságnak, az pedig továbbítja őket az építési felügyeletnek, a munkaügyi főfelügyelőségnek, valamint az adóhivatalnak. Az adatok között szerepelnie kell az építkezés helyszínének, az építtető, a kivitelező és a felelős műszaki vezető nevének. Az APEH pluszinformációként igényli az építkezés bekerülési költségének megjelölését. Akár meg is tilthatja az építésügyi hatóság a munka megkezdését, ha nem tartja megfelelőnek az adatközlést. Ha menet közben tapasztalnak szabálytalanságokat, a bírság összege ötvenezer forinttól tízmillióig terjedhet.

Értékhatártól függetlenül valamennyi közbeszerzéssel érintett építkezésre is vonatkoznak a szabályok – hívja fel a figyelmet Fegyverneki Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnökhelyettese. Így tehát nemcsak a házak, hanem a közművek, utak, hidak, csővezetékek, csatornarendszerek építése is nagyobb figyelmet kaphat a jövőben. Ez azt jelenti, hogy az állam magára mint közmegrendelőre is kiterjesztette a szigort. Szakmai vélemények szerint ez azért is indokolt, mert gyakran éppen a közbeszerzéseknél tapasztalható, hogy a pályázók a munka elnyerése érdekében olyan alacsony árszintet ajánlanak, amelyet csak a szürkezónába hajló foglalkoztatással tudnak tartani. További megszorítás ebben a körben, hogy a megrendelőnek a munka átadását követő 30 napon belül ki kell fizetnie az ellenértéket. Fegyverneki szerint erre azért volt szükség, mert elég sűrűn előfordult, hogy az állami megrendelő – visszaélve helyzetével, és nem tartva attól, hogy a vállalkozó peres úton kényszeríti ki a gyors fizetést – késlekedett a pénzügyi rendezéssel.

Az építési napló vezetése is változik mostantól: a már megszokott adatok mellett fel kell tüntetni, hogy aznap melyik alvállalkozó vesz részt a kivitelezésben. A szakmai szervezetek tiltakozására végül is nem került bele a jogszabály szövegébe, hogy a naplóhoz valamennyi számla másolatát is csatolni kell. A feketemunka visszaszorulása mellett mindenképpen előnye az új szabályozásnak, hogy az ellenőrzések célratörőbbek, hatékonyabbak lesznek – állítja Fegyverneki Sándor. Arról nem  beszélve, hogy egyre gyakrabban indulnak beruházások uniós pályáztatás alapján, nem árt hát felkészülni az EU szigorú, szabálytalanság esetén akár a finanszírozás megvonását is eredményezhető utóellenőrzéseire.

Az sem utolsó szempont, hogy a következő uniós költségvetési időszakban meglóduló építőipari igényekkel nem tud lépést tartani a szakma. Legalább 200 ezer szakmunkás képzését kellene már most elkezdeni. Ahhoz azonban, hogy a fiatalok figyelmét felkeltsék, növelni szükséges a jelenleg nagyon alacsony szinten lévő szakmai presztízst – véli az OLÉH elnökhelyettese. A szakmai érdekképviseletek többnyire üdvözlik a mától hatályos új szabályokat, bár kritikai megjegyzéseik is vannak. Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért Szervezet elnöke szerint az ellenőrzési szigorításra épülő filozófia nem motiválja a piaci szereplőket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!