2005.05.27. 00:00

Verne Gyula kapitány Nautilusa

Noha legmerészebb elképzeléseit is régen túlszárnyalták, Verne Gyula máig milliókat tart igézetében. Halála századik évfordulója alkalmából kiállítás látható a Művészetek Palotájában és megjelent egy különleges CD-ROM is.

Tornai Szabolcs

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A szabadkai rézművesmester, Horváth Zoltán három éve örökíti meg Verne Gyula legemlékezetesebb járműveit. Képünkön a Nautilus látható.
[/caption]Sokan vitatják, hogy Verne Gyula a tudományos újítások előfutára lett volna. Joggal, hiszen Verne nem volt sem tudós, sem feltaláló. Az azonban kétségtelen, hogy hatalmas képzelőerővel megáldott író, akinek a művein nemzedékek nőttek fel. Ma is milliókat tart igézetében annak ellenére, hogy a tudomány és a technika legmerészebb ötleteit is többszörösen túlszárnyalta.

A Várkastély a Kárpátokban című regényében Verne épp-hogy kapiskálja a mozit. Ma pedig mi sem természetesebb a videónál és a DVD-nél. Az olvasó egykettőre belefeledkezik a vernei kalandokba. Ámuldozásaiból hamar felriasztja a legszürkébben hétköznapi mobiltelefon. Ha manapság lefagy a számítógép, tulajdonosa éktelenül káromkodik, és szidja, mint a bokrot. Verne korában a legkezdetlegesebb számítógépet is a világ nyolcadik csodájának tartották volna. A földkerekség minden táján „a” tengeralattjáró a Nautilus. Nem számít, hogy fél évszázada atom-tengeralattjárók garmadája cirkál a tengerekben, szuper-számítógépes központok összehangolt vezérlésével.

A tengeralattjáró ötlete korántsem Verne fejéből pattant ki. Legelőször 1580-ban álmondta meg egy angol műkedvelő tudós, William Bourne. Sőt, maga a Nautilus név sem Verne leleménye. Hetven évvel korábban, 1797-ben Robert Fulton épített ezen a néven tengeralattjárót. Az amerikai feltaláló hadászati célra ajánlotta fel a franciáknak, majd az angoloknak. Nautilusa nyolc méter mélyre merült hat órán át, de csúfos kudarcot vallott a hadihajók elleni küzdelemben. Fulton végül kénytelen volt ócskavasként túladni rajta. Verne viszont halhatatlanná tette.

Nemo kapitány Nautilusát akkumulátorok táplálta villanymotor hajtotta. Hogy Verne mennyire nem fogott mellé, bizonyítja, hogy húsz évvel később az első, valóban működőképes tengeralattjárót, a Gymnote-ot 55 lóerős villanymotorral és 564 darab akkumulátorral szerelték fel. Verne hatalmas természettudományos műveltséggel rendelkezett, és rendkívül fogékony volt a tudomány és technika újdonságai iránt. Az 1860-as években alig kezdték alkalmazni az Edison előtti Ruhmkorff-lámpákat, Verne máris ilyeneket adott Nemo búvárainak kezébe. Bell 1876-ban szabadalmaztatta telefonját, és az író már két év múlva regénybe foglalta a találmányt.

Abban a korban az elöltöltős ágyúk voltak használatban, így aztán Verne hőse, a horogkezű matematikus olyan szuperágyút tervezett, amelynek lövedékében emberek kijutnak a Föld légköréből. A Columbiaddal sosem lehetne eljutni a Holdra, de még a sarki közértig sem, mégis a francia alkotó volt az első, aki lehetségesnek tartotta az űrutazást.

Verne banktisztviselőként kezdte, meg is gazdagodott. De miután Alexandre Dumas felfedezte benne a nagy mesélőt, az írásnak szentelte magát. Első regénye, az Öt hét léghajón 1863-ban nyomban világsiker lett, és annyi pénzt hozott, hogy Verne nyugodtan felhagyhatott a pénzügyletekkel. Jachtot vásárolt, és ezzel utazgatott a Földközi-tengeren, gyakran csinos hölgyek társaságában. Legtöbb regényét a vitorlás dolgozófülkéjében írta.

Verne úgy él a köztudatban, mint a tudományos-fantasztikus irodalom egyik megteremtője, aki a tudományos haladástól megmámorosodva írta műveit. Kevesen tudják, hogy az 1990-es évek derekán került elő dédunokája páncélszekrényéből a Párizs a XX. században című regénye, amelyben meglehetősen sötét képet fest a jövőről. Ebben Verne a rohamos tudományos-technikai fejlődés miatti aggodalmait, szorongásait írta meg olyan erővel, hogy rajongói világszerte meghökkenve olvasták. Ráadásul ez volt a második regénye, amelyet világhírben fürödve írt, ám a sikerre vágyó kiadó, Pierre-Jules Hetzel (1814– 1886) visszautasította a művet. Ezért több mint száz évig kiadatlan maradt.

A magyar Verne-rajongók a Művészetek Palotájában idézhetik fel hőn szeretett írójuk életét és műveit, ahol június 26-ig látható emlékkiállítás Horváth Zoltán (47) csodálatos rézszobraival. A szabadkai rézművesmester három éve örökíti meg sajátos stílusban Verne Gyula legemlékezetesebb járműveit, amelyek közül nem hiányzik Nemo Nautilusa sem. A tárlaton ismerhetik meg az érdeklődők azt a CD-ROM-ot is, amelyen Verne életművének tudományos alapjait tárják fel magyar szaktudósok, téma- és tudománykörökre bontva. A CD-ROM-ot az író halálának századik évfordulója alkalmából jelentette meg az Enciklopédia Humana Egyesület, A technika kincsestára – Álom és valóság Verne műveiben címmel.

Jules Verne

Nantes, 1828. február 8.–Párizs, 1905. március 24.

1863: Öt hét léghajón

1865: Utazás a Holdra

1867: Grant kapitány gyermekei, Hatteras kapitány

1870: Nemo kapitány, Utazás a Hold körül

1873: Nyolcvan nap alatt a Föld körül

1874: A rejtelmes sziget

1876: Sztrogof Mihály

1878: A tizenöt éves kapitány

1885: Sándor Mátyás

1886: Hódító Robur

1888: Kétévi vakáció

1892: Várkastély a Kárpátokban

1897: A jégszfinx

1908: A dunai hajós

1994: Párizs a XX. században