Hírek

2005.05.07. 00:00

Új tömegpusztító fegyverek

Viharosnak ígérkezik a hónap végéig tartó New York-i „atomkonferencia”.

Toronyi Attila

Az ötévente megrendezett tanácskozás az 1970-ben aláírt atomsorompó-szerződés betartását vizsgálja, s meghatározza azokat a feladatokat, amelyekkel meggátolható a nukleáris fegyverek elterjedése. A kedélyeket ezúttal az korbácsolta fel, hogy Irán és Észak-Korea atomfegyverek kifejlesztésére törekszik. Washington szeretné elérni, hogy Teheránnak és Phenjannak tiltsák meg az atomenergia használatát békés célokra is. A konferenciát megnyitó Kofi Annan azt mondta: csak az atomfegyvermentes világ a biztosíték arra, hogy nem fognak ilyen eszközöket bevetni. Az ENSZ főtitkára a szerződés megerősítésére szólított fel, egyúttal arra ösztönözte Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy komoly mértékben csökkentsék ilyen készleteiket.

Irán és Észak-Korea példája rávilágít arra a kézenfekvő helyzetre, hogy megfelelő technológiával, atomerőművel rendelkező ország bármikor nekiláthat a bomba gyártásának. Hajszál híján Nicolae Ceausescu Romániája és Szaddám Huszein Irakja is felsorakozott a gyilkos bombával rendelkező államok listájára. Izrael, India és Pakisztán nem írta alá az atomsorompó-szerződést, így lettek – bevallva-bevallatlanul – a nukleáris klub tagjai.

Biztonságpolitikai szakértők álságosnak tartják a felháborodást Teherán és Phenjan törekvésein, hiszen közben – Nagy-Britanniát leszámítva – az atomhatalmak folyamatosan korszerűsítik fegyvereiket. Bár az USA és Oroszország 2012-re a 15 évvel ezelőtti szinthez képest drámai mértékben csökkenti atomtöltetei számát, a leselejtezett, elavult eszközök helyett megmaradnak az ezalatt kifejlesztett korszerűbbek. Nemrég az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka kijelentette: nem engedik be az amerikai ellenőröket atomfegyverraktáraikba. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter abban reménykedett, hogy Bush és Putyin elnök küszöbönálló moszkvai találkozójáig megállapodás születhet az orosz nukleáris létesítmények amerikai ellenőrzéséről. A Kreml mindenesetre közölte: a rakétaerőket évente egy-két hadosztállyal lefaragják a következő öt esztendőben. Ezzel Oroszország eleget tesz a 2002. évi megállapodásnak, amely mindkét felet arra kötelezi, hogy 2012-re mintegy kétharmaddal csökkentse hadászati nukleáris arzenálját.

A most folyó New York-i konferenciával kapcsolatban többször is elhangzott: az atomsorompó-szerződésen túllépett az idő. Washington már korábban úgy fogalmazott, hogy az egyezmény jelentéktelenné válik, ha a világ nem néz szembe azzal a kihívással, amelyet Észak-Korea és Irán atomprogramja jelent. Ráadásul Phenjan annak idején aláírta a megállapodást, de csatlakozását később visszavonta. Amerikai becslések szerint a kommunista ország öt-nyolc atombombához elegendő hasadóanyaggal rendelkezik. Az Európai Parlament még két hónapja kifejezte aggodalmát a kialakult helyzet miatt. Az EP elfogadott egy indítványt, amelynek értelmében felszólítja Izraelt, Indiát és Pakisztánt: csatlakozzanak az egyezményhez. Három európai ország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország eközben tárgyalásos úton próbálja rávenni Iránt programjának leállítására.

Veszélyes töltetek

Az ENSZ becslése szerint mintegy harmincezer nukleáris fegyver van a világon. Az USA bevethető eszközeinek száma 7100, további 3000–5000 darabot pedig raktáron tart. Oroszország atomtölteteinek száma 8000, raktáron: 8000. A további sorrend: Kína (402), Franciaország (348), Nagy-Britannia (185), Izrael (200), India (40) és Pakisztán (40).

Az ENSZ becslése szerint mintegy harmincezer nukleáris fegyver van a világon. Az USA bevethető eszközeinek száma 7100, további 3000–5000 darabot pedig raktáron tart. Oroszország atomtölteteinek száma 8000, raktáron: 8000. A további sorrend: Kína (402), Franciaország (348), Nagy-Britannia (185), Izrael (200), India (40) és Pakisztán (40). -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!