Mi történik ebben az országban?

Barátaimmal arról beszélgettem, fura hetet zárunk. Fura országban. Kezdődött az egész ezzel az érettségimizériával. Senki nem érti, ha a hét közepén le lehetett gyártani a póttételeket egy óra alatt, akkor az eredetit miért kellett decemberben kinyomni, és százmillióért őrizni. Magyarországon ezen a héten már meg sem kérdezte senki, miért nem volt jó a régi, jól bevált tévés-rádiós változat. És miért nem váltották le a minisztert?
Nem értettük, hogyan gyakorlatozhattak több napig a Várban I. és II. világháborús egyenruhában, szamurájkardos fiatalok. Akik aztán hasba szúrtak a buszon egy roma fiút. A hivatalos közlés szerint nem fajgyűlöletből szúrt. Az, akit még el sem kaptak. Ezt sem értettük.
Ne feledkezzünk meg Szabó „Topi” Zoltánról sem. Meg az ő e heti hőstettéről, amikor a lángoló, zuhanó MiG–29-et elirányította a lakott terület felől. Majd katapultált a vadászgépből. Azt sem értettük, hogyan repülhetnek ilyen állapotban lévő gépek. Ha már a levegőben vagyunk, azt sem értettük, hogy a légiirányítók körül most mi is van. Papírból tanulják a szimulációs gyakorlatokat. Azt, hogyan irányítsanak le egy utasszállítót Székesfehérvártól Ferihegyig. Fura ország ez. Megy ez nekünk papírból is.
Aztán meg Havas Henrik szerint Csisztu Zsuzsa tehetségtelen. Na ez volt az a pont, amikor barátaimmal kimondtuk: botrányos hetünk volt. Boldog pünkösdöt mindenkinek!