2005.06.01. 00:00

Hollandiában is elbukhat

Ma tartják az első népszavazást az ország történetében: a holland polgárok az EU alkotmányos szerződéséről voksolnak.

Toronyi Attila

Elutasítás esetén végveszélybe kerülhet a dokumentum hatályba lépése. A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a francia „nem” az elutasítók táborát növelte. Ha viszont magas lesz a részvétel, az változást hozhat a szavazás eredményében is. Amennyiben elutasítják az alaptörvényt, nullára csökkenhet annak az esélye, hogy valaha is hatályba lép. Akárcsak Franciaországban, Hollandiában sem az alkotmányban foglaltak körül forog a vita, hanem egyfelől belpolitikai, másfelől általános uniós ügyek körül.

Napirenden van a gazdasági bizonytalanság kérdésköre: a nép úgy érzi, hogy munkája nincs biztonságban. Vitás kérdés az uniós költségvetéshez való hozzájárulás ügye. Egy főre jutóan Hollandia az uniós büdzsé legnagyobb nettó befizetője, s ezt sokan nem tartják igazságosnak. Az alkotmány mellett érvelők azt próbálták megértetni a szavazókkal, hogy a szerződés támogatása személyes érdekeiket szolgálja. A kormány azonban túl későn kezdett kampányolni a szavazás kedvező kimeneteléért. A szerződésről a tervek szerint még Portugáliában, Luxemburgban, Lengyelországban, Írországban, Dániában, Nagy-Britanniában, Csehországban tartanak népszavazást.

Közben Franciaországban nem csillapodnak a kedélyek a hét végi fiaskó után. Amint az várható volt, Chirac elnök menesztette népszerűtlen miniszterelnökét; Jean-Pierre Raffarin utódjául Dominique de Villepin eddigi belügyminisztert nevezte ki új kormányfővé. Feladatul azt kapta, hogy adjon „friss lendületet” a párizsi kormány politikájának. Villepin kabinetjében a belügyi tárcát az a Nicolas Sarkozy kapta meg, aki szintén a kormányfői tisztség várományosa volt, és korábban már vezette a belügyminisztériumot.

Fokozódhat a nemzeti önzés, felerősödhetnek az Európa-ellenes hangok

Kovács László szerint nemcsak az alkotmányról szóló újabb népszavazásokra lehet negatív hatása a franciaországi „nem”nek, de a közeli parlamenti választásokra is. Felerősödhetnek az Európa-ellenes hangok, egyes régebbi tagállamokban fokozódhat a nemzeti önzés, a befelé fordulás. Magyarországot negatívan érinti, hogy nehezebb lesz anyagi támogatást szerezni. Érdekeltek vagyunk a további bővítésben is, hiszen a bebocsátásra váró országok a szomszédságában helyezkednek el. A volt magyar külügyminiszter ugyanakkor nem látja komoly veszélyét annak, hogy az egész becikkelyezési folyamat kudarcba fullad. Kovács Lászlónak meggyőződése, hogy a franciaországi hangulatváltozás összefüggésben van az unió tavalyi bővítésével. A csatlakozó országok többségének fejlettsége nem éri el az uniós átlagot.