Dollármilliárdokat követelnek

[caption id="" align="alignleft" width="149"] Courbet Birkózók című festménye a Szépművészeti Múzeumban látható. A festmény most is per tárgya: Hatvany-örökösök szeretnék visszakapni. Jogerős döntés még nincs.
[/caption]Ha minden igaz, lapunk megjelenésekor már egy New York-i kerületi bíróság előtt van Ed Fagan amerikai ügyvéd keresete, amelyben a magyar államtól „több milliárd dolláros” kártérítést követel megbízói számára a szerinte jogtalanul birtokolt Hatvany-gyűjteménybe tartozó műkincsekért. Az ügyvéd megbízója, a felperes, az AHVRAM nevű szervezet, amely angol rövidítés: a műkincsek és remekművek visszaszolgáltatását követelő holokauszt-áldozatok szövetségét takarja.

Az ügyvéd saját bevallása szerint azt szeretné elérni, hogy Magyarország hozza nyilvánosságra azt az emlékeztetőt, amely még a magyar és német illetékesek 60-as években lezajlott találkozójáról készült. Ezen – legalábbis az ügyvéd így mondja – a két ország összefogott, hogy ne kelljen visszaszolgáltatniuk a nácik által eredeti tulajdonosaiktól ellopott műtárgyakat. Az ügyvéd a Reutersnak adott nyilatkozatában leszögezte: amennyiben Hatvany utódai nem lelhetők fel, úgy a kincsek eladásából származó bevételeket azok kártalanítására kell fordítani, akik javait szintén a nácik kobozták el. Fagan úgy tudja, a Magyar Nemzeti Galériában húsz ilyen festmény található.

Az Ed Fagan által indított per alperese a Magyar Köztársaság, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Galéria és a budapesti Szépművészeti Múzeum. A szaktárca érdeklődésünkre röviden úgy reagált: hivatalos megkeresés az ügyben még nem érkezett, addig pedig nem is foglalkoznak a kérdéssel. Ugyancsak értetlenségének adott hangot Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Mint mondta, a múzeum önmagában nem is perképes.

[caption id="" align="alignleft" width="225"] A szintén a Hatvany-gyűjteményből származó El Greco-festmény, a Sínai-hegy a londoni National Galery kiállításán szerepelt. Tavaly levették a tárlatról, tartva attól, hogy per tárgya lesz. A kép egy krétai múzeum tulajdonában van.
[/caption]A szakemberek szerint mindig is voltak, vannak és lesznek is állammal szembeni műkincskövetelések. Nem túl régen éppen Hatvany-örökösök próbálták meg visszaszerezni az államtól a gyűjtemény egyik, Szépművészeti Múzeumban kiállított darabját, Courbet Birkózók című festményét, továbbá három, szintén e múzeumban őrzött grafikát. Az igényt a Fővárosi Bíróság – nem jogerősen – elutasította. Tulajdonjogot megállapító bírósági eljárás folyik a másik, szintén a  két világháború közötti hazai magángyűjtemény, a Herczog-hagyaték kapcsán is: az örökösök másfél milliárd forintnyi műkincset szeretnének visszakapni.

Lapunknak Vereby-Csethe Balázs, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jogi igazgatója elmondta: általában nem reagálnak semmilyen peres ügy hírére addig, amíg a keresetlevelet kézhez nem kapják. Ebben az esetben ha tegnap valóban el is indult az ügy New Yorkban, a kereset legkorábban késő ősszel érhet a magyar illetékesek elé. Annyi azonban bizonyos, hogy a felperes képviseletében sem Ed Fagan, sem más nem kereste meg előzetesen sem a KVI-t, sem a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, sem a szintén perelni szándékozó múzeumokat, és az ügyvéd a szándékait sem tisztázta. Ennek fényében pedig – mondja Vereby-Csethe Balázs – különösen rosszízű az amerikai jogász azon kijelentése, amely szerint „ezekkel a dolgokkal kapcsolatban a magyarok előélete nem túl jó”.

Az igazgató szerint az állam tulajdonában van ugyan két Hatvany Ferenc által készített festmény, a műgyűjtő továbbá még életében hazai múzeumoknak ajándékozott néhány értékes alkotást, így többek közt Picasso-festményt is, de nem tud húsz olyan képről, amelyet az amerikai ügyvéd emleget. Vereby-Csethe Balázs szerint ráadásul valamennyi Hatvany-kollekcióból származó, mára állami tulajdonú kép teljesen jogszerűen van a hazai múzeumok birtokában.

Lapunk szerette volna megismerni Ed Fagan irodájának álláspontját a készülő perrel kapcsolatban. Az ügyvédtől tegnapi levelünkben a többi között azt kérdeztük, mely New York-i bíróságon nyújtja be keresetét, pontosan milyen összegre kívánja beperelni Magyarországot és az említett intézményeket, továbbá szerettük volna megtudni: egy-egy hasonló ügyben mennyi is egy amerikai sztárügyvéd járandósága. Az ügyvéd irodájától ([email protected]) lapzártánkig nem érkezett válasz.

Államot még nem perelt

Ed Fagan amerikai sztárügyvéd igazi „nagyágyú”: több mint egymilliárd dollár kártérítést szerzett 1998-ban a túlélőknek és utódaiknak azoktól a svájci bankoktól, amelyek közvetve profitálhattak a holokauszt alatt elhurcolt zsidók vagyonából – több náci háborús bűnös helyezte el ezeken a számlákon áldozatai pénzét, aranyát. A BBC által nemes egyszerűséggel „vitakedvelőnek” nevezett Edward Fagan ugyancsak feltűnt milliárdokat követelve az osztrák holokauszt-áldozatok és a dél-afrikai apartheid-túlélők mellett. Államot most perel először. Az amerikai sztárügyvéd a csehországi Temelínben az osztrák atomellenes csoportokat képviselve próbálta rábírni a létesítmény tulajdonosait a megfelelő tájékoztatásra és biztonsági rendszerek használatára.

A magyar művészek esetében is válogatós volt, Munkácsy képeit kedvelte, kortársai közül többek mellett Rippl-Rónai, Ferenczy Károly és Derkovits Gyula fért a kollekcióba. A második világháború alatt aztán zsidósága miatt Hatvanyt a nácik elhurcolták, eredetileg mintegy ezerdarabos gyűjteménye pedig szétszóródott a világban. A kincsek java részét a szovjetek vitték el, de jutott belőlük Németországba és az Egyesült Államokba is. Hatvany 1958-ban hunyt el, műgyűjteményét sosem szerezhette vissza.

A magyar művészek esetében is válogatós volt, Munkácsy képeit kedvelte, kortársai közül többek mellett Rippl-Rónai, Ferenczy Károly és Derkovits Gyula fért a kollekcióba. A második világháború alatt aztán zsidósága miatt Hatvanyt a nácik elhurcolták, eredetileg mintegy ezerdarabos gyűjteménye pedig szétszóródott a világban. A kincsek java részét a szovjetek vitték el, de jutott belőlük Németországba és az Egyesült Államokba is. Hatvany 1958-ban hunyt el, műgyűjteményét sosem szerezhette vissza. Courbet Birkózók című festménye a Szépművészeti Múzeumban látható. A festmény most is per tárgya: Hatvany-örökösök szeretnék visszakapni. Jogerős döntés még nincs. A szintén a Hatvany-gyűjteményből származó El Greco-festmény, a Sínai-hegy a londoni National Galery kiállításán szerepelt. Tavaly levették a tárlatról, tartva attól, hogy per tárgya lesz. A kép egy krétai múzeum tulajdonában van. -->