Hírek

2004.12.23. 07:33

Parányi dolgok forradalma

Az előrejelzések szerint szűk két évtized választja el a világot a tudomány újabb nagy áttörésétől. A nanotechnológia, vagyis az atomokkal történő építkezés át fogja alakítani az élet szinte minden területét.

Tornai Szabolcs

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Egy emberi hajszál nanorostok mellett, a méretkülönbség lenyűgöző
[/caption]Az elektronikai ipartól az orvostudományon és az élelmiszeriparon át az energiatermelésig és a hadászatig merőben új módszerek várhatóak. Mindöszsze tizenöt-húsz év múlva alapvetően megváltoznak az általunk ismert eszközök. Mindezt a nanotechnológia teszi lehetővé. Ennek lényege, hogy a kívánt anyagokat és termékeket alulról, az atomok és molekulák szintjéről építik fel.

A hagyományos technikákkal az atomok csupán csillagászati számokban kifejezhető sokaságait lehet alakítani. A nanotechnológia azonban azt jelenti, hogy az atomokkal és molekulákkal „legózni” lehet. A tablettányi számítógép vagy orvosi műszeregyüttes, az almányi műhold vagy az űrlifthez szükséges ezerkilométeres, szupererős sodrony már kilépett a tudományos-fantasztikus ötletek köréből.

Az úgynevezett nanobombát az USA robbantotta fel 2000 januárjában. A Clinton-kormányzat ötszázmillió dolláros támogatást adott a nanotechnológiai kutatásokra. Az amerikaik három fő ismérvvel határozták meg, hogy mi számít nanoszerkezetnek:

1. Legalább egyik kiterjedésében a három közül (hosszúság, vastagság, magasság) 100 nanométer alatti legyen.
2. A nanorészecske tulajdonságai jelentősen eltérjenek a tömbanyag tulajdonságaitól.
3. Atomok vagy molekulák szintjéről történjen a felépítése.

Az egyik legismertebb nanoszerkezet a szén nanocső, amelyet Szumio Iidzsima japán kutató fedezett fel 1991-ben. Egy ilyen csőből mintegy ötszáz tesz ki egy hajszálat. Szerkezete a grafitéra emlékeztet, de szilárdsága meghaladja a gyémántét. Jelenleg a legszilárdabb anyag a Földön. De a szén nanocső egyelőre drágább, mint az arany.

Idehaza a nanokutatások támogatottsága botrányosan alacsony. Ráadásul Magyarország az egyetlen EU-s tagállam, amelynek nincsen nemzeti nanotechnológiai programja. Ennek ellenére a szén nanocső legújabb előállítási módszerét a magyar fizikus, dr. Biró László Péter és munkatársai dolgozták ki.

Az új módszer jóval olcsóbb és hatékonyabb a jelenleg leggyakrabban alkalmazottaknál. A fizikus tavaly tette közzé tanulmányát az új eljárásról, és a híre úgyszólván futótűzként terjedt el a tudományos világban. Biró az MTA MFA (Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézete) nanotechnológiai főosztályának vezetője. Tavaly óta egyéb fejlesztések mellett kutatócsoportjával együtt a magyar nanocső tökéletesítésén fáradozik.

További érdekes oldalak:

http://www.supernova.hu/bolygo/ds1/nanoforr.htm

http://irisz.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/lm/frame/cikk?id=1673&kat=bn

http://www.poli.hu/term/kem/nano/sld001.htm 


Az apróságok néhány lehetséges alkalmazása

1. Karcolhatatlan, fényszabályozó és öntisztító ablaküveg

2. „Okos” ruha a beleszőtt számítógéppel, mobiltelefonnal vagy orvosi műszerekkel

3. Bepiszkíthatatlan és hőszabályzós szövet

4. Pihekönnyű, de törhetetlen csőváz

5. Biobarát anyagból készült csípőízület, amely a csont-ritkulás ellenszere lehet

6. Fülbe ültethető, láthatatlan hallókészülék

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!