Góljaival segíti az Előrét a csabai támadó

– Jól tudom, hogy edzőképző-tanfolyamról érkezett az interjúra? – kérdeztük a békéscsabaiak támadóját. 

– Igen, adódott egy ilyen lehetőség, néhány csapattársammal beiratkoztunk egy nyolcnapos C ligás képzésre. Most még nem tudom elképzelni magam edzőként, de ezt a lehetőséget nem akartam kihagyni. Agrármérnökként végeztem, a mesterképzést is befejeztem, nem kizárt, hogy majd a profi futball után a szüleim Nagyvárad közelében található földjein fogok gazdálkodni. A feleségemmel és a hároméves kisfiammal Debrecenben telepedtünk le, onnan könnyen tudnám intézni a földdel kapcsolatos ügyeket. 

– Húsz fordulóban már lőtt annyi gólt, mint tavaly az egész idényben. Elégedett a teljesítményével? – kérdeztük a Békéscsaba házi gólkirályjelöltjét. 

– Összességében igen, bár azzal nem, hogy a bajnokság elején nem úgy ment nekem (első idei gólját a 6. fordulóban Budaörsön lőtte, ami végül egy pontot ért – a szerző) és a csapatnak sem, ahogy elgondoltam. A hetedik forduló előtti edzőváltás után sokkal jobban teljesített az együttes, és nekem is könnyebb lett a dolgom. 

– Mi változott meg Schindler Szabolcs visszatérése után? 

– Az edzőváltás mindig pozitív változást hoz, nálunk is mindenki jobban odatette magát, a hangulat is megváltozott az öltözőben. Hamar megtaláltuk a közös hangot a szakmai stábbal. Igazából el sem felejtettük azt a munkát, ami Schindler Szabolcs 2020-as távozásakor abbamaradt. 

– A csapat az ön duplájával győzött a szegedi zárórán, kijavítva az előző heti, Kerület elleni botlást és felzárkóztatva a gárdát az addigi legjobb, tizenharmadik pozícióba. 

– A III. Kerület elleni négy–hármas vereség egy tipikus „baleset” volt, amikor az addigi hétmeccses veretlenségünk tudatában elbizakodottan léptünk pályára. Még a korai hazai kiállítás is a kezünkre játszott, háromszor is vezettünk, mégis veszítettünk. A Szeged elleni „derbin” aztán a két gólommal sikerült győznünk. 

– Ha már a góloknál tartunk, az ősziek közül melyik volt a legemlékezetesebb? 

– Mivel a góljaim mindegyikét a tizenhatoson belülről szerzem, nehéz kiemelni egyet is. Talán a két szegedit mondanám, melyeket mégiscsak a dél-magyarországi rangadón lőttem, és a jó őszi befejezés miatt is fontosnak bizonyultak. 

– Nagy reményekkel érkezett 2015-ben Magyarországra. 

– Azzal a szándékkal igazoltam Nagyváradról Mezőkövesdre, hogy a magyar NB I.-ben is be tudok mutatkozni. Romániában ez megtörtént, az Astra Ploiestiben három évet töltöttem el, az elsőben szerepeltem az első osztályú együttesben, később az Astra II. Giurgiu, a Politechnika Iasi és a Osorhei együtteseiben játszottam kölcsönben. A Kisvárdával amúgy közel álltam ehhez. 2018-ban ezüstérmesként az NB I.-be feljutó csapat tagjaként a harmincnyolc bajnokin harmincötször játszottam, ebből harmincegyet kezdőként, és kilenc gólt lőttem. Az élvonalban mégsem mutatkozhattam be, mert nem folytathattam Kisvárdán, így visszatértem korábbi állomáshelyemre, Kazincbarcikára. 

– Ahonnan a Viharsarokba vezetett az útja. Az eddigi két, lila-fehér mezben eltöltött évét hogyan értékelné? 

– Az első pillanattól kezdve jól éreztem magam Békéscsabán, ahol úgy érzem, hogy góljaimmal hozzá tudtam tenni valamit az eredményhez. Idén eredetileg az ötödik–nyolcadik hely megszerzésében bíztunk, most az a célunk, hogy a tízbe bekerüljünk. Ha úgy folytatjuk, ahogy december elején abbahagytuk, akkor ez a cél reális lehet.

Névjegy

Született: 1988. május 30., Margitta (Románia) Magasság: 184 cm Poszt: támadó Előző klubjai: Bihor Oradea (2004–2010); Astra Ploiesti (2010–2012) – kölcsönben Astra II. Giurgiu (2011), Politechnika Iasi (2011), CS Osorhei (2012); Bihor Oradea (2013–15) – mind romániai; Mezőkövesd Zsóry FC (2015); Luceasfarul Oradea (2015) – romániai; Kazincbarcika FC (2016); Salgótarjáni BTC (2016–17); Kisvárda Master Good FC (2017–18); Kazincbarcika FC (2018–19), Békéscsaba 1912 Előre (2020–).