Egy sör nem sör

2025.06.13. 11:09

Ingyen volt a folyékony kenyér, és még egy kis sörtörténelmet is tanulhattunk a múzeumban – galériával, videóval

Tényleg ittak sört a honfoglaló magyarok? Miért pont az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után kezdett el elterjedni itthon a sörgyártás? Bor- vagy inkább sörivó a magyar? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az a közönség azon a sörös kiállításon, amely csütörtökön nyílt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A megnyitón ingyen sört osztogattak.

Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílt meg a sörös kiállítás, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum közös vándorkiállítása csütörtökön a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlat szeptember 7-ig látogatható.

sörös kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum
A sörkészítéssel, a sörfogyasztással kapcsolatban számos kérdésre ad választ az a sörös kiállítás, amely csütörtökön nyílt a Munkácsy Mihály Múzeumban. Fotó: Dinya Magdolna

A pohár, amelyből Ferenc József itta a sört

A kiállítás amellett, hogy ismerteti többek között a sörfőzés kezdeteit; a hazai sörgyártás elindulását; a sörfogyasztási szokásokat, azt, hogy ki, miért és hogyan ivott sört a 19. század végén, a 20. század elején; számos érdekes tárgyat is bemutat. Vannak sörös hordók, kuriózumnak mondható poharak és korsók – az egyik pohárból Ferenc József ivott Salzburgban –, sörös üvegek és sörös dobozok, illetve természetesen reklámként szolgáló plakátok is.

A szarmaták is készítettek sört 

A megnyitón dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója elmondta, hogy az M44-es építését megelőző régészeti feltáráskor találtak egy szarmata kemencét, és elkezdtek találgatni, hogy azt mire használhatták, amire a leginkább logikusnak tűnő válasz az volt, hogy sört készítettek; tehát Békés vármegyében 2 ezer éves múltra tekint vissza a sörgyártás. Hangsúlyozta, hogy a sörös kiállítás kapcsán számos programmal készülnek.

Forrainé Kovács Márta és dr. Török Róbert számos sztorit mesélt a tárlatvezetésen. Fotó: Dinya Magdolna

A sörös kiállítás számos kérdésre ad választ

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója, dr. Török Róbert elmondta, hogy a 19. század elején volt Csabán serház. A sörös kiállításon választ kaphat a közönség az olyan kérdésekre többek között, hogy

  • a sör polgári vagy inkább munkásoknak való ital; 
  • a magyar, bor- vagy inkább sörivó nemzet.

Kiemelte: a sörkészítés egyidős az emberiséggel, és nagy munka kell egy pohár-, vagy korsó sör előállításához.

A honfoglaló magyarok is ittak sört

A békéscsabai kiállítás egyik kurátora, Forrainé Kovács Márta, a Munkácsy Mihály Múzeum történész muzeológusa a tárlatvezetés során elmondta, hogy egyes források szerint a sumérok kezdték a sörkészítést, mások viszont inkább az egyiptomi eredetet valószínűsítik. A honfoglaló magyarok is ittak sört. A boza kölespogácsából erjesztett, alacsony alkoholtartalmú, savanykás ital volt, egyes források viszont nem a honfoglalókhoz, hanem a jászokhoz és a kunokhoz kötik.

Nem volt elég bor, elkezdett teret hódítani a sör 

A szőlőbetegség, a filoxériavész miatt a 19. század közepén a borvidékek kétharmada elpusztult, a bor ára emelkedett, ezt pedig kihasználta az egyre izmosodó magyar söripar. Az 1900-as évek elejére immár 90 sörgyár volt Magyarországon: ezek közül csak Kőbányán volt öt, és azért lett Kőbánya a hazai sörgyártás fellegvára, mert ott megfelelő infrastruktúra állt rendelkezésre.

A karsztvizet felhasználva főztek sört a szerzetesek

A termelés 3,2 millió hektoliterre rúgott, ami azt jelentette, hogy egy magyar egy évben 16 liter sört ivott. A mennyiség 1990-re felszökött éves szinten 100 literre, jelenleg nagyjából egy magyar, egy esztendő leforgása alatt 60-70 liter sört iszik. A tárlat szól többek között a Dreher család munkásságáról, a jelentősebb hazai gyárakról. Pécs esetében különlegesség, hogy a sörkészítés hagyománya 1301-ig nyúlik vissza, amikor a domonkos szerzetesek a mecseki karsztvizet felhasználva főztek sört.

Egy békéscsabai üveg, és az, ami mögötte van

Különlegességnek számít egy békéscsabai üveg és a mögötte lévő sztori. A lényeg az, hogy régen többnyire hordókban árusították a sört, és jellemzően csak vendéglátóhelyeken volt elérhető. Voltak azonban olyan, remek üzleti érzékkel megáldott emberek, akik elkezdték saját maguk palackozni a sört, és üvegekben árulták. Ez a biznisz jó volt a palackozónak, mert nyilván haszonnal adta tovább a sört, a vevőnek pedig azért, mert haza tudta vinni.

Több évtizedet kellett várni az első fémdobozos sörre

Bár Amerikában az 1920-as években megjelentek a fémdobozos sörök, több évtizednek kellett eltelnie, mire itthon is elérhetők lettek. Az elsőt a Kőbányai dobta piacra a gyár alapításának 125. évfordulója apropóján, 1979-ben, és volt – mai szóhasználattal élve – partihordós kiszerelés is.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!