Fűző és forradalom miatt érkezett a Kincsvadászok szakértője a városba, lenyűgözte, amit látott – videóval

Csütörtökön délelőtt nyílt meg a Fűző és forradalom – Nők a hazai polgárosodás korában című kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban, és a tárlatot Megyesi Balázs, a Kincsvadászok műtárgyszakértője, művészettörténész nyitotta meg. 

Fűző és forradalom: ezért fontos a biedermeier korszak

Megyesi Balázs beszédében arra irányította rá a figyelmet, hogy miért fontos számunkra a biedermeier korszak, amit a kiállítás is körüljár. A szakértő különleges időutazásra hívta a jelenlévőket. Mint mondta, az 1900-ban, az 1900-as évek elején, bár a biedermeier tárgyak nem számítottak olyan korosnak, a kiállításokon mégis szalaggal választották el, és műtárgyként kezelték azokat a 60-, 70-, 80 éves emlékeket. 

Ha ugrunk hatvan évet

– Ha ugrunk 60 évet, az 1960-as évek elejére, Budapesten az első lomtalanításkor gúlákban, kupacokban álltak a biedermeier szekrények, amelyekhez hasonlókat évtizeddel korábban kiállítottak. Ha ugrunk még egyet, 2020-ra, ha nem is gúlákban, de minden sarkon van egy szétszakadt biedermeier szekrény valahol a körúton. Itt vagyunk a jelenben, és az elmúlt kétszáz évben valahogy megtanultuk ezt a korszakot nem jól értékelni – folytatta a gondolatot. – Volt sajnos egy olyan rendszer, amelyben ciki volt biedermeier bútorok között élni. Kellemetlen kifejezés volt a polgárias légkör, és talán kellemetlen volt az is, ha valaki azt mondta, hogy neki tetszik, vagy ilyenekkel van berendezve a lakása, avíttnak tartották. Amikor elmegyünk egy barkácsáruházba, tudunk venni egy nagy MDF táblalapot 50 ezer forint plusz áfáért, és tudunk venni a piacon egy biedermeier szekrényt 40 ezer forintért. 

Több generációra tervezték

Hozzátette, valami elcsúszott, valami elcsúszik. 

– Ez a picike gyulai kiállítás nagyon jó példa arra, hogy egy picike térben mikrotárgyakkal is, legyezőkkel csészékkel, bemutassák milyen kézmunka van egy biedermeier tárgyban, mert a biedermeier korszakban több generációra terveztek. Egy biedermeier szék közepe kivehető, újrahúzható, örökölhető, átrakható, ha megunom, sem unom meg valójában. Teljesen más volt a gondolat, a biedermeier gondolkodás más, a békeidőkről, az örökkévalóságról szól. A korszakban a női lélek, a finomság jelenik meg a képeken. Napjainkban egy teljesen más korszak, más világ van. Egy igazi kaotikus káoszban vagyunk, és szerintem soha nem volt ennyire szükségünk biedermeier korszakra, biedermeier gondolatra – hangsúlyozta a Tv2 népszerű műsorából, a Kincsvadászokból ismert szakértő.

Teljesen más gondolat

Kitért arra, hogy minden egyes tárgy kézzel készült, van viaszból készült is. 

– emelte ki.

Mint mondta, a magyar biedermeier nagyon különleges, mert magában hordozza a nemzetiségünket. 

– A kiállításon van egy kép, amelyen óraszerkezeteket ábrázolnak, és oldalt ott van egy nüansznyi zászló. A korabeli kancsókon valahol mindig ott a trikolór, egy kitűzőn, egy brosson is mindig ott vannak a rejtett jelek. A magyarság egyik legfontosabb korszaka ez, ha ilyen szemmel nézzük a tárgyakat, egy egész más gondolatisággal, és áttesszük a gondolatiságnak csak az egy százalékát napjainkba, higgyük el, hogy ez a világ kicsit szebb lesz és jobb lesz – részletezte. – Ezekre a kiállításokra van a legnagyobb szükség. A reflektorfény, a social media, média, mindenre szükségünk van, ha művészetről van szó, de ma a mikrokiállítások, az emberközeli kiállítások idejének kell eljönnie Magyarországon.

Kevés város tud annyira érzékenyen viszonyulni a múltjához, mint Gyula

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere köszöntőjében elmondta, egy újabb rendkívül izgalmas és színvonalas kiállítást hívott életre a gyulai Almásy-kastély, amelynek témája a biedermeier.

– Kevés város tud annyira érzékenyen viszonyulni a múltjához, mint Gyula – emelte ki. – A biedermeier kora a város életében is fontos változásokat hozott, egy fénykora volt a településnek. Emlékei nem csupán tárgyiasult formában maradtak fenn, mint például a Százéves cukrásza gyönyörű és ma is használatban lévő bútorai, hanem a város lelkületében is továbbéltek.

A kiállítás újragondol, értelmez egy korszakot

Az Almásy-kastély Látogatóközpont pedig ismét egy olyan időszaki kiállítással jelentkezik, amely nem csak emlékezik egy, a település identitását erősen formáló történeti korszakra, hanem újragondolja, értelmezi, és közel hozza a ma emberéhez.

Mint kifejtette, a tárlat rávilágít arra, hogy a történelem nem csupán a férfiak nevével fémjelzett események sorozata, hanem mindazoké is, akik addig általában néma háttérként voltak jelen. A kiállítás a biedermeier időszakban elinduló női öntudatra ébredés mozzanatait mutatja. Hogyan lett az otthon díszletébe zárt nőből a nemzeti gondolat hordozója, társ, értelmiségi és idővel saját történetének szerzője.

A korszak, amely elindított az az emancipáció folyamatát

Ahogy fogalmazott, érdekes és izgalmas megismerkedni azzal a korszakkal, amely elindította az emancipáció folyamatát, amelynek eredményei évtizedekkel vagy akár évszázaddal később jelentek meg, hiszen csak 1896-ban lépett be az első magyar nő egy magyar egyetem kapuján hallgatóként.

– A kiállítás egyedülálló módon idézi fel 

• a biedermeier korszak társadalmi átalakulását, 
• eredeti, csaknem 200 éves műtárgyak, 
• biedermeier festmények, 
• személyes történtek és modern technológiai eszközök segítségével. 

A digitális installációk, a kortárs írók hangjai és a mesterséges intelligencia bevonása mind azt a célt szolgálják, hogy a történelem ne csupán múlt legyen, hanem élő tapasztalattá váljon mindenki számára – hangsúlyozta. – A kiállítás arra ösztönzi a látogatót, hogy ne csak szemlélője, hanem értelmezője is legyen a múltnak.

A megnyitón köszöntötte a megjelenteket Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója, míg a tárlaton Prágai Adrienn, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze kalauzolta végig a megjelenteket.

A tárlat a biedermeier időszak forradalmi gondolkodásának nőkre gyakorolt hatásairól mesél, hogyan váltak a nők öntudattal és akarattal bíró önálló személyekké, került előtérbe az anyaság, s lett a korábbiaknál fontosabb a gyermekek személye, valamint az egyre inkább jellemző szerelmi
házasságokban miként váltak férjeik társaivá az asszonyok. A tárlat 2026 június 28-ig tekinthető meg.