Egy iskola, ahol nem lehetett tanítani, aki mégis megpróbálta, azt megbüntették érte

Palatábla és palavessző, lúdtoll és tintatartó, logarléc és köbkocka – ezek mind helyet kaptak a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, ahol akár egy régi iskolapadba is be lehet ülni. Az intézményben a napokban nyílt meg a Magyar iskolatörténet – Csabai iskolák című kiállítás, amelyből megtudható számtalan érdekesség, többek között az, hogy hol volt a településen az első evangélikus és katolikus iskola, és ki tanított az első magyar iskolában.  A számos érdekes tárgyat és információt felvonultató tárlat szeptember 28-ig tekinthető meg ingyenesen – ismertette a kiállítás anyagát válogató és rendező történész muzeológus. Forrainé Kovács Márta kiemelte, hogy az intézmény rengeteg, a témához kapcsolódó műtárggyal rendelkezik, és nem törekedtek a teljességre.

Több mint ezer éve indult a magyar iskolatörténet

Elmondta, az első iskolát Géza fejedelem kezdte építtetni 996-ban, és 998-ban kezdte meg működését Pannonhalmán, a bencés szerzetesek révén. Később a katolikus egyház és a protestáns egyházak is hoztak létre oktatási intézményeket, a térítés egyik eszközeként tekintettek az iskolákra. Mária Terézia pedig 1777-ben adta ki a Ratio Educationis című, oktatásról és nevelésről szóló rendeletét, ezzel kezdődött el a modern magyar iskoláztatás története, és mindez foglalkozott a tankötelezettség kérdésével is.

Az első csabai iskolák a templom környékén voltak

A kiállításon, az egyik vitrinben nem véletlenül kapott helyet egy Tranoscius. A 300 éve betelepült tót evangélikus telepesek nem csak templomot kezdtek építeni. Az első iskola egy paticsfalú szobában lelt otthonra, és a Tranosciusból, az énekeskönyvből tanítottak. 1728-ban kettő, 1802-ben pedig immár négy iskola volt az evangélikus kistemplom környékén. Tót nyelven tanítottak, nem volt tanrend és tananyag. Ki kell emelni Wilim (Vilim) Jánost, aki 1842-től tanított a Kastély utcában, érdekesség, erkölcsöt is oktatott, és bevezette a testgyakorlatot. A katolikusok 1756-ban létesítették az első iskolát, egy, báró Harruckern Ferenctől adományként kapott házban. 1828-ban építették meg a második iskolát, a Szarvasi úton. Az első magyar iskola 1842-ben nyílt meg, az első magyar tanító Haan Lajos volt.

Büntetést kapott a földműves, ha azon kapták, hogy tanít

Mivel a 19. század végén a csabaiak 30 százaléka dűlőutak mentén sorakozó tanyákon élt, létrejöttek tanyai iskolák is, mind az evangélikus, mind a katolikus egyház, immár a 20. században pedig az állam révén. Jellemző volt, hogy ha kiürült egy tanya, akkor abban talált otthonra az iskola, ha a környékben sok gyermek volt. Előfordult, hogy írni és olvasni tudó földművesek tanítottak, ezt azonban nem engedélyezték, sőt büntetés is járt érte, ha kitudódott a mondhatni zugiskola működése. 1891-től kezdték el az előírásoknak megfelelően szervezni a tanyai iskolákat.

Földműves iskola jött létre a téglaégető, vályogvető gödrök helyén

Kuriózumnak mondható a földműves iskola, amelyet 1897-ben avattak fel, Jaminában épült fel, az egykori téglaégető, vályogvető gödrök helyén. Ide olyan gyermekek járhattak, akik elvégezték a négy elemit, és betöltötték a 17. életévüket. A cél az volt többek között, hogy az uradalmakba alsóbb szintű vezetőket képezzenek, illetve, hogy bővítsék a gazdák gyermekeinek ismereteit, ennek megfelelően tanítottak kertészetet, szántóföldi növénytermesztést, állattenyésztést, sőt a mezőgazdasági gépek kezelésével is megismertették őket.

Főgimnázium lett az algimnáziumból

1855-ben négy osztályos algimnázium nyílt a mai Baross utcában. Kitalálták, hogy főgimnáziummá fejlesztik, így épült fel 1899-re az evangélikus nagytemplom melletti emeletes épület, a főgimnázium pedig felvette Rudolf főherceg nevét. Ez lett később a Rózsa Ferenc Gimnázium, az immár Andrássy Gyula nevét viselő intézmény aztán 1994-ben átköltözött az Andrássy útra, az egykori laktanya épületébe, így mintegy 30 éve ismét evangélikus gimnázium működik az épületben.

Ezek a legrégebbi békéscsabai iskolaépületek

Bár voltak némi előzmények, hiszen külön volt eleinte a fiú- és a leányiskola, az első állami iskola igazából az Irányi utcában épült fel. Az 1902/03-as tanévben 12 tanteremben 256 fiú és 309 leány kezdett itt tanulni, ez a mai Kazinczy Ferenc általános iskola épülete. A legrégebbi békéscsabai iskolaépületek közé tartozik emellett például

• a zeneiskola József Attila utcai,
• a Petőfi utcai általános iskola 
• és a Vásárhelyi Pál technikum 

épülete. 

Hasznos tanácsot adtak az órarenden keresztül a diákoknak

A múzeumi vitrinekben számos érdekesség kapott helyet. Ott van például egy régi tabló a Rudolf Főgimnáziumból: Rell Lajos volt az igazgató, aki később a Munkácsy Mihály Múzeum első igazgatója lett. Ott vannak a 100-130 éves könyvek, a kisdobos és úttörő tagsági könyvek, vagy például egy olyan órarend, amelyen számos hasznos tanácsot kaptak a gyermekek: mossanak kezet, mossanak fogat, és tartsák tisztán a körmeiket.