Végre kiderült, miért robbant ki a Csaba és Gyula közötti ellentét, papírok is vannak róla

A középkori Csaba környezete és egy 500 éves jegyzet címmel rendezett konferenciát szerdán a Békés Megyei Könyvtárban a békéscsabai bibliotéka, együttműködve a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltárával. A levéltár igazgatója, Sáfár Gyula elmondta, hogy óriási változások mentek végbe Békéscsaba és környékén az elmúlt évszázadokban. A Fekete- és a Fehér-Körös például korábban Békésnél folyt, most Szanazugnál folyik össze, Gerlánál szintén folyt a víz. A Csaba és Gyula közötti ellentét, a földesurak közötti viszályok miatt iratok születtek, határt jártak, ugyanakkor a régi dokumentumok nemcsak az ember és ember, hanem az ember és a természet közötti kapcsolatokról is szólnak.

A gyulai birtok gazdái cserélődtek, a csabainál állandóság volt

A Csaba és Gyula közötti ellentétről, a földesurak közötti viszályokról dr. Németh Csaba levéltáros mesélt. A gyulai uradalom jóval nagyobb volt a csabainál, amit inkább vésztőinek, gerlainak lehetne mondani. A gyulai birtok tulajdonosa két-három generációnként változott, és a tulajdonosok közül ez az uradalom jellemzően csak egy volt a sok közül, míg a csabai az 1150-es évektől kezdve folyamatosan az Ábránfy (Ábrahámffy) családé volt. 

Corvin János özvegye férjül vette Brandenburgi Györgyöt

Maróti János macsói bán 1403-ban kapta meg Gyulát, és 1415 közül három éven át török fogságban volt. 1420 és 1425 között kezdte építeni, esetleg bővíteni a gyulai várat, ezt a munkát fia, László folytatta. A várkápolnát 1445-ben szentelték fel, tehát az építkezést ekkor fejezhették be. 1476-ban kihalt a család, és Mátyás király átadta fiának, Corvin Jánosnak a gyulai uradalmat. Corvin János halála után özvegye, Frangepán Beatrix lett a helyi mindenható – a szokásnak megfelelően ő lett a főispán is –, aki aztán, mint ahogy az előadó fogalmazott, férjül vette a brandenburgiként emlegetett őrgrófot, Hohenzollern Györgyöt.

Fényűzésben élt, játszott és paráználkodott

Hohenzollern (Brandenburgi) György 1484 és 1543 között élt, sok testvére miatt viszonylag szegényként érkezett 1505-ben Budára, de ezzel az 1509-ben kötött házassággal az ország egyik leggazdagabb embere lett. Ezért nem igazán szerették. Mint ahogy azért sem kedvelték, mert egy időre rábízták II. Lajos király nevelését, többen viszont úgy vélték, hogy nem jó irányba viszi az uralkodót. Az sem tette szimpatikussá sokak számára, hogy 1521-től Habsburg Mária királynő bizalmasa lett. Azt is a szemére vetették, hogy eltékozolta vagyonát, de csak azért vált meg több birtokától, mert Sziléziára összpontosított. 1525-ben hazatért, a protestánsok Kegyes Györgyként emlegették. Azt írták róla, hogy nagy fényűzésben élt, evett, ivott, játszott és paráználkodott, de igazságos volt a parasztokkal. Ő alkalmazott Magyarországon, birtokain először ellenőrt.

A Csolt nemzetségből származott az Ábránfy család

Az Ábránfy család tagjai a Csolt nemzetségből származtak, a nemzetség Vésztő-Mágoron és Gerlán is emelt monostort. A birtok az olyan mai települések, városrészek területén lehetett, mint Vésztő, Bélmegyer, Gerla, Gerendás, Csorvás, Kétsoprony, Csanádapáca. Az Ábránfy tekintélyes, ám inkább köznemesi családnak számított, igaz, volt idő, amikor főispánt is adott. Ábránfy Péter 1507-ben gyulai várnagy lett, de három év múlva leváltották, később pedig fia, István lett várnagy. 

A Csaba és Gyula közötti ellentétet területi viták szülték

Noha jellemzően harmonikus volt a viszony Csaba és Gyula között, azért voltak nézeteltérések a 15. században. Maróti János szerint az Ábránfyak kihasználták azt az időszakot, amikor török fogságban volt, és Fábián foka környékén használták a területét. 1467-ben pedig visszakapta a Maróti család azt, amit adott, hiszen akkor az Ábránfyak vádolták meg őket, hogy egy tóból leeresztették a vizet.

A gyulaiak rombolták le a csabai kastélyt

A Csaba és Gyula közötti ellentét aztán 1524-ben csúcsosodott ki. Választott bíróság elé mentek a felek, a nézeteltérés ugyanis abból adódott, hogy tényleg megcsonkították-e egymás birtokait. A végkifejlet pedig az, hogy az 1526-os mohácsi csata után 30 évvel, 1556 júniusában a gyulaiak lerombolták a csabai kastélyt. Mint ahogy az előadó fogalmazott, ez egy másik sztori, a lényeg, hogy a szétszakadt országban 

• Gyula a Habsburgok, 
• Csaba a Szapolyai család 

oldalán állt.