Most kiderült, hogy mi a közös Hollywoodban és Békéscsabában

A Békés Megyei Könyvtár számos programmal készült a szombati Múzeumok Éjszakája apropóján. A testvérintézmény, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár szakembereinek közreműködésével családi délutánt szerveztek a békéscsabai bibliotékánál. Különleges eszközöket mutattak be, jött például fényírda – lyukkamera, camera obscura – is Erdélyből, de mikroszkóp is, illetve egy foglalkozás során fonálból madarat lehetett készíteni.

Fényírda érkezett Székelyudvarhelyről a Múzeumok Éjszakája apropóján 

Szabó Károly, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár szakembere a fényírda kapcsán elmondta: egy ezeréves technikáról van szó, igaz, azzal korábban is próbálkoztak, nemcsak Kínában, hanem Európában is. A lyukkamera működését a 10. században egy arab természettudós, Ibn al-Hajszam, Alhazen írta le, de ezt csak a 15. század körül fordították le latinra, ekkor érkezett meg a technika Európába. Leonardo da Vinci figyelte meg, hogy az emberi szem is úgy működik, mint a lyukkamera, tehát, ami kell a fényképezőgéphez, ott van a szemben. 

Az Erdélyből érkezett fényírda lényege, hogy egy teljesen elsötétített sátrat állítottak fel, amelybe csak egy egészen apró, egy kicsi és egy valamivel nagyobb lyukon jut be a fény. A lyukakhoz odatett Szabó Károly egy fehér lapot, és a sátron kívüli világot lehetett rajta látni, azonban fejjel lefelé. Elmesélte, hogy ez miért van így – a fény összevissza verődése miatt –, és azt is megmutatta, hogy a fényerő és a mélységélesség miként függ össze: minél nagyobb az egyik, annál kisebb a másik. 

Sokakat vonzott a Munkácsy Negyedet bejáró városismereti séta

A városismereti séta ugyancsak sokakat vonzott. A csapat tagjai Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatójának vezetésével a Szent István térről indultak, és felfedezték Munkácsy Negyeden belül

• a Békés Megyei Könyvtár és Csabagyöngye Kulturális Központ közötti Hírességek sétányát,
• a Békés Megyei Könyvtárat,
• az Aradi vértanúk ligetét,
• a Sztraka Ernő hidat,
• a Széchenyi ligetet,
• a Gőzmalom teret,
• a Munkácsy hidat,
• a szoborsétányt
• és a Réthy Pál hidat.

Olyan, mint Hollywood, csak csillagok helyett téglák vannak

A csabai Hírességek sétányánál elmondta, hogy ez olyan, mint Hollywoodban a hírességek sétánya, csak itt a hírességek nem csillagokat, hanem téglákat kaptak. Olyan neves békéscsabai, békéscsabai kötődésű személyek neve olvasható a térköveken, akik valamilyen értéket hoztak létre, olvasható az is, hogy miben jeleskedtek, illetve az is, hogy mikor születtek és hunytak el. A legnagyobb tégla a festőfejedelem Munkácsy Mihálynak járt. 

Az adományozó árvaházat szeretett volna, végül bibliotéka lett belőle

A Békés Megyei Könyvtár belső udvarán, a Munkácsy udvarban beszélt a két épületszárnyról is. A régi épületet, az Urszinyi-házat Urszinyi Dezső miniszteri titkár építtette 1898-ban, és felesége, Urszinyi Dezsőné a végrendeletében a városra hagyta, azzal, hogy árvaházat létesítsenek benne. Ez a kívánság nem teljesült, volt, amikor polgármesteri lakásként szolgált, lakott itt dr. Berthóty István, majd dr. Jánossy Gyula is. 1949 óta lát el könyvtári feladatot az épület, 1952-ben itt létesült az ország első megyei könyvtára.

A gimnáziumot és a múzeumot is megjárta a Békés Megyei Könyvtár

A Békés Megyei Könyvtár története egyébként a 19. század végére vezethető vissza, hiszen az 1899-ben létrejött Békéscsabai Múzeum-Egyesületnek volt könyvtára. A bibliotéka működött az evangélikus gimnázium, majd a múzeum épületében, aztán 1952-től került tehát az Urszinyi-házba. Az első igazgató Lipták Pál volt, ehhez az időszakhoz sok-sok újítás köthető, például a szabadpolcos rendszer, a gyermekkönyvtár vagy a zenei könyvtár. A bibliotéka aztán kinőtte az épületet, az újabb szárnyat 1985-ben adták át, tehát az is immár 40 éves. Most is jellemzik újítások a Békés Megyei Könyvtárat, Juhász Zoltán igazgató példaként hozta fel a 3D-s nyomtatót vagy a Digilabort.