Így terjedt el a kokárda a városban – történetek és különleges relikviák 1848-49-ből

A Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállításában az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcot műtárgyakon keresztül is felidézik, őrzik emlékét.

Galli Sámuel kereskedő hozta el az első kokárdát Csabára

Forrainé Kovács Márta elmondta, a pesti, március 15-ei forradalomban két csabai polgár vett részt, és március 19-én, Csabára hazatérve tőlük tudták meg a város vezetői és lakói a híreket. Másnap a „képviseleti testület” Kossuth és Batthyány arcképével díszített tanácstermébe összehívott rendkívüli közgyűlése csatlakozott a pesti követelésekhez. 
A Pestről hazaérkező Galli Sámuel kereskedő hozta el az első kokárdát Csabára, és így terjedt el a városban. Március 21-én Csabán szálltak meg az alispán által Gyulára összehívott népközgyűlésre igyekvő szarvasi, gyomai, tarcsai küldöttek, és a város vezetőivel közös banketten vettek részt a Casino helyiségeiben. Itt mutatta be Omaszta Zsigmond az általa megzenésített Nemzeti dalt.

A Munkácsy Mihály Múzeum relikviái között Kossuth-bankók is láthatók

A múzeum vitrinjében lévő Máriás szablyacsonk pengéje törött, hiányos. Markolatának csak a vas részei vannak meg. Kosara vasból készült, lyuggalt. Pengéjének csonkján az egyik oldalon Szűz Mária egész alakos, álló képe található, alatta négyzetes keretben pedig latin nyelvű felirat olvasható. Látható a múzeumban Batthyány Lajos miniszterelnök és Damjanich János fényképe is.

– Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt többféle arany-, ezüst- és ónérmeket adtak ki. A múzeumban látható érem ónból készült 1849-ben Augsburgban, egyik oldalán Kossuth Lajos és Bem József mellképe látható, körülötte német nyelvű felirat. Magyarra fordítva: „Egyesült erővel harcolunk Magyarország szent szabadságáért” – hangsúlyozta a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum történész muzeológusa. – A szabadságharc alatt kiadott Kossuth-bankókat is elhelyeztünk a vitrinbe.

Békéscsabát is elözönlötték a menekülő honvédek

Forrainé Kovács Márta kitért arra, a szabadságharc utolsó szakaszában a megye székhelyét előbb Csabára, majd Mezőberénybe helyezték át. 

• Augusztus 12-én már Békéscsabát is elérték a cári csapatok. A békéscsabai elöljárók is velük menekültek az új megyeszékhelyre. 
• Augusztus 13-án Görgey Világosnál, az oroszok előtt letette a fegyvert. Már másnap Békéscsabát is elözönlötték a menekülő honvédek, akiket elért a hatóság, osztrák sorezredekbe sorozták be.
• A gyulai orosz és osztrák táborba 1849. augusztus 20-25. között Csabának 78 174 font kenyeret, 390 mázsa 87 font húst, 3635 véka zabot, 22 422 adag szénát, 100 akó bort, 80 akó pálinkát kellett hadisarcként szállítani.

A szabadságharc leverése után a Kossuth-bankó elértéktelenedett, így sok ember vagyona vált semmivé.

Pesttől Aradig, eufóriából – letargiába

Forrainé Kovács Mártának könyve is megjelent az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról Pesttől Aradig, eufóriából – letargiába címmel. A könyv az országos események mellett párhuzamosan bemutatja be a Békés megyei vonatkozásokat, felidéz helyi történeteket, kevésbé ismert helyi szereplőket száz oldalon keresztül, számos képpel illusztrálva. A könyvhöz az érdeklődők a Munkácsy Mihály Múzeumban juthatnak hozzá.