Háborús roncsokat emeltek ki a Körösből

A szerző levéltári dokumentumok és egy archív fotó segítségével olyan II. világháborús jármű(vek), féllánctalpas vontató történetéhez szolgált adalékkal, amelyeket a Körösből emeltek ki Gyomaendrőd és Mezőberény térségében a front átvonulása után. 

– Noha a levéltári iratanyagban még a motor- és alvázszámot is lejegyezték, a pontos típus meghatározása, a kiemelés körülményeinek és a jármű későbbi sorsának a tisztázása számos nehezen megválaszolható kérdést vet fel, és további kutatómunkára ösztönöz – írta Szojka Róbert Szabolcs.

Féllánctalpas vontató: egyedien alakult a sorsa

A korabeli közbeszédben „Hanzának” hívtak minden német féllánctalpas vontatót, teherautót, függetlenül attól, hogy a járműcsalád Zugkraftwagen, Sd.Kfz. 7 vagy Sd.Kfz. 8-as modelljéről volt szó. Előbbi a „vontató” kategóriájának a 8, míg utóbbi a 12 tonnás vonóerővel rendelkező típusát jelölte. Egy ilyen „Hansa” vontatónak a sorsát világítják meg a Magyar Kommunista Párt Békési Járási Titkárságának anyagában feltárt dokumentumok. A történet különlegességét az adja, hogy ismereteink szerint ez az eddigi egyetlen olyan féllánctalpas vontató, amelynek a sorsa nem követi a szovjet hadizsákmányok tipikus útját, vagyis nem került összegyűjtés után vasúti kocsira, és nem vezetett az útja egyből az olvasztóba.

A németek elhagyták a repteret

A németek a gyomai katonai repteret – a szovjet hadműveleti napló jelentése szerint – 1944. október  8-án 20 óráig elhagyták, csapataikat a „folyó mögé vonták vissza”. Az első jelentés szerint a szovjet hadsereg ekkor kilenc „hernyótalpas vontatót” zsákmányolt. A pontos helyszínt és a körülményeket nem határozták meg, „a meglepett németek a folyóba engedték a lánctalpasokat”, így nem tudni, hogy azok a járművek hogyan és milyen állapotban kerültek a Vörös Hadsereg birtokába.

Többhetes munkával emelték ki

A pártarchívumi dokumentumok alapján azonban kiderült, hogy a Mezőberényben állomásozó szovjet katonai parancsnokság a helyi pártapparátus kiépítésén dolgozó MKP részére átadott egy roncsot 1945. október 15-én kelt igazolással. A forrás alapján a „hernyótalpas teherautót” a Körös folyóból kellett kiemelni többhetes nehéz munkával. Ennek ellenszolgáltatásaként lemondtak a szovjetek a roncsról, így került a féllánctalpas vontató Mezőberénybe. Egy két évvel későbbi, 1947 októberében keletkezett jegyzőkönyv tanulsága szerint a „teherautó” szétszerelésére felsőbb utasítás érkezett, majd az alkatrészeket értékesítették.

Hogyan került a 4-5 méter mélységű vízbe a jármű?

„A bemutatott két dokumentum – miközben alapvető adatokat tár fel a jármű sorsára vonatkozóan – további kérdéseket is felvet. A gép állapotával kapcsolatban elgondolkodtató az a mondat, mely szerint „A motor olajteknőjét a leszakadt hajtókar két helyen kilukasztotta”. Mikor és hogyan sérülhetett meg? Esetlegesen a Körös-hídról a vízbe zuhanás következtében, vagy már eleve sérült volt az elhanyagolt karbantartás következtében? Ez utóbbi esetben viszont hogyan került volna a „4–5 méter mélységű vízbe”? Netán a visszavonuló németek rongálták meg és engedték a folyóba, hogy ne kerülhessen a szovjetek kezére? A kiemelés körülményeivel kapcsolatban kérdés lehet, hogy ki finanszírozta a gépi munkát, aminek elszámolását már akkor is pontos összegekben határozták meg? Honnan voltak olyan nyersolaj-traktorok, amelyekkel a gáton el tudták vontatni a roncsot? Honnan voltak azok az emberek, akik vállalkoztak arra, hogy a vízben dolgozva elősegítik a kiemelést? Ezekre a kérdésekre további források bevonása nélkül nem lehet válaszokat találni.” – írta a szerző.

Segített a magángyűjtő

Szojka Róbert Szabolcsot egy online fórumon megismert magángyűjtővel történő kapcsolatfelvétel vitte tovább az események feltárásában. A gyűjtő által a fórumon megosztott, majd később rendelkezésemre bocsájtott fényképen egy német féllánctalpas látható Gyomától délkeleti irányban, a volt német katonai repülőtér térségében. A felvétel pontos helyszíne nem lokalizálható, de valahol a ma közigazgatásilag Gyomaendrődhöz tartozó Danzug  közelében készülhetett a fotó, melynek bal oldalán – tájékozódási pontként – jól kivehető a Körös közúti hídja. Ez alapján a Hármas-Körös bal partjához közeli, patkó alakú holtág volt a helyszín. Itt 10–12 darab német féllánctalpas lövegvontatót húztak ki a helyi és környékbeli lakosok a szovjet katonai megbízott felügyeletével 1945. július 12-től kezdve, nyolc héten keresztül. A fotó hátulján a leírás tartalmazza a kiemelési munkálatban résztvevők nevét, illetve a kiemelt jármű néhány fontosabb adatát is.

A mentési munkálatok így alakulhattak

A mentési munkálatok sorrendje a következő lehetett: az alacsony vízállásnál – a zöld árhullám után – a búvár a masinát a vízben megvizsgálta, majd az előkészített vontatókötelet rögzítette. Ezt követően a gőzlokomobil a vontatást megkezdte csörlővel, majd az iszapba belesüppedt járművet aládúcolták, s a vontatást a gátföveny eléréséig folytatták. A vontatótraktorok lánckötéllel vettek részt a kiemelésben, a gépet pedig szerkezetileg tüzetesen átnézték, vontatásra előkészítették, végül elszállították a gyűjtőpontig. A láncgörgőkön a vontatmány tudott gurulni, de csak a rögzítőfékek kioldása után. A nagyobb vonóerőt egymás elé kapcsolt lánctalpas Hofherrek biztosították, forduláskor a rásegítést vonórúddal oldották meg.
A szerző külön kiemelte Herter Lajos gyomaendrődi magángyűjtő és Henger Péter mezőberényi helytörténeti kutató segítségét, és a források felkutatásában végzett munkájukat. Térségünkben egyébként nem ez volt az egyetlen hasonló eset.