Munkácsy Mihály kortársát, Benczúr Gyulát hozták el a békéscsabai múzeumba – videóval

A Millenniumi hódolathoz készült vázlat, a gróf Károlyi Gyuláról, a Károlyi Gyuláné Pálffy Geraldine grófnőről és fiáról, Józsefről, valamint a gróf Karátsonyi Jenőről készült portré, a Mária mennybemenetele, a Krisztus az Olajfák hegyén, a Patrona Hungariae, a Nyulas Madonna – csak néhány festmény, amelyek szerepelnek a Benczúr, a fenséges című kiállításon. Emellett olyan, a festőművészhez kötődő tárgyak is helyet kaptak a tárlat anyagában, mint a Nyíregyházától kapott díszpolgári oklevele, a rajzoláshoz használt kárpitozott széke, de a híres paletta és festőbot ugyancsak megtekinthető.

Ugyanabban az évben született Benczúr Gyula, mint Munkácsy Mihály

Benczúr Gyula 1844-ben született – ugyanúgy, mint Munkácsy Mihály – Nyíregyházán, majd a család Kassára költözött. Fiatalon Münchenbe került, az akadémiára, és itt ismerkedett meg Munkácsy Mihállyal is, aki 1866 és 1868 között szintén itt volt hallgató. A Hunyadi László búcsúja című festményével 1867-ben mutatkozott be Pesten. Később Párizsba ment, tanulmányútra. 1875-ben megnyert egy állami történelmi pályázatot a Vajk megkeresztelése című alkotásával, ezzel a művével aranyérmet is kiérdemelt aztán Párizsban. 1883-ban települt haza, rengeteg megrendelést kapott portrékra. 1896-ban készítette el a Budavár visszavétele 1686-ban című festményét, amellyel 1900-ban Párizsban Grand Prix-t nyert, a Millenniumi hódolat című művére pedig Berlinben kapott aranyérmet. 1920-ban Dolányban – ma Benczúrfalva – hunyt el.

Történeti festőként ismert, de több műfajban alkotott maradandót

A tárlatvezetésen Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze, a Benczúr, a fenséges című kiállítás kurátora elmondta: Benczúr Gyula és Munkácsy Mihály kortársak voltak, mindketten 1844-ben születtek. Mindketten nemzetközileg is elismertté váltak, csodálatos életművet hagytak hátra. Érdekesség, hogy 1861-ben, amikor Benczúr Gyula kikerült Münchenbe, az akadémiára; Munkácsy Mihály Aradról hazatért akkor Gyulán élő nagybátyjához, és akkor ismerkedett meg első mesterével. Később ugyanolyan körökben mozogtak, az 1878-as párizsi világkiállításon mindketten ott voltak. Baráti kapcsolat alakult ki közöttük, amikor Benczúr Párizsban járt, meglátogatta Munkácsyt, amikor pedig Munkácsy hazatért, felkereste Benczúrt. Kiemelte: bár főleg történeti festőként ismert, több műfajban alkotott maradandót, elég a portékra vagy a vallásos képekre gondolni.

Békéscsaba csavart egyet a történeten, több festményt hoztak

A kiállításmegnyitón dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége révén került a kiállítás Békéscsabára. A nyíregyházi Jósa András Múzeum úgy gondolta, hogy a Benczúr Gyuláról szóló állandó kiállításából mozgó tárlatot csinál, hogy eljusson más városokba is. Békéscsabán csavartak egyet a történeten, a nyíregyházi elemeket kiegészítették olyan alkotásokkal, amelyeket a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum biztosított kölcsönzéssel a Munkácsy Mihály Múzeum számára.

A történelemtankönyvek tele vannak a képeivel

A 19. század végének kiemelkedő festőművésze volt Benczúr Gyula, akit a korszak legjelentősebb mesterei között tartanak számon – erre hívta fel a figyelmet Varga Tamás, Békéscsaba alpolgármestere, megemlítve, hogy az olyan alkotásai, mint 

• a Budavár visszavétele 1686-ban,
• a II. Rákóczi Ferenc elfogatása Nagysáros várában,
• a Hunyadi László búcsúja

benne vannak a történelemtankönyvekben is. Úgy véli, festményeivel atmoszférát teremtett a művész, az alkotásai pedig időt álló remekművek. A Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása ízelítőt ad a közönség számára abból, hogy miért is volt fenséges Benczúr.

Többször járt nála a király, mint ő a királynál

A tudós festő – így jellemezte Benczúr Gyulát a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze. Prágai Adrienn kiemelte: nem csak történelmi festményeket alkotott, és ezt a tematikus gazdagságot megjeleníti a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása is. A Hunyadi László búcsúja című képe hozta meg számára az ismertséget, nemzetközileg is elismert művésszé vált. 1883-ban tért haza, I. Ferenc Józsefet többször megfestette, a király többször járt nála, mint ő a királynál. Jellemzően a dicső eseményeket ábrázolta, tisztelte a történelmet, csodálta az embert. Bár voltak, akik támadták, elmarasztalták amiatt, hogy nem elég modern, Benczúr Gyula nem is akart modern lenni, nem hódolt be az újonnan érkező hullámoknak.