Szavak nélkül mesélnek a barátságról a Napsugár bábszínházban - videóval

Megtartották pénteken a gazdag képi világra építő Láthatatlan jóbarát sajtónyilvános főpróbáját a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban. A bábokat Soós Emőke, Gyarmati Éva, Czumbil Emőke és Berndt Richárd kelti életre.

Bartal Kiss Rita rendező elmondta, alkotótársaival olyan előadást készítettek, amely nem a szavak nyelvén beszél  nézőkhöz, hanem a képek és a zene nyelvén meséli el a történetet. 

– A kiindulópontja Rófusz Kinga Otthon című silent bookja volt, ami gazdag illusztrációinak köszönhetően késztet asszociációkra. Az Otthon történetét folytatjuk a bábszínházban; a főhős egy kisfiú, aki a család költözése folytán új városba érkezik. Idegen számára a lakás, az iskola, idegenek az emberek, az osztálytársai. Szorongása akkor kezd oldódni, amikor egyik éjszaka megjelenik előtte a láthatatlan jóbarát, egy unikornis. Fejlődéstörténetük megmutatja, hogyan foszlik szerte a gyermeki félelem – sorolta a rendező. Hozzátette, a történetet nem elmutogatják a bábszínészek, hanem mozdulatokkal, helyzetekkel, képekkel mesélik el. 

– A rendezőnek úgy kellett gondolkodnia, mint egy rajzfilm esetében. Más a történetvezetés, a dramaturgia, nagyon fontos a zene, a világítás, az áttűnés – hangsúlyozta Bartal Kiss Rita.

Gergő láthatatlan jóbarátja a bunraku bábokra emlékeztet

Czumbil Emőke bábszínész, aki a kisfiút mozgatja, alakítja, kiemelte, a darab zeneisége, szövegnélkülisége jól esik neki.

–  A Láthatatlan jóbarátban ősi, keleti típusú, embernagyságú bunraku bábok mintájára megformált, de kisebb, 50-60 centis asztali bábokat mozgatunk, keltünk életre. Ebben a darabban is tűpontosan tudni kell, ki hova mozdul, de a testbeszéddel jobban el is lehet mélyülni a történetben. A költözés nagyon megviseli Gergőt, igazi krízishelyzetbe kerül, ám a története során világossá válik, minden nehéz helyzetből van kiút – részletezte Czumbil Emőke.