Rejtőzködő képek miatt érkezett Gyulára a Kincsvadászok szakértője - galériával

Rejtőzködő képek a Kohán-hagyatékból – A 115 éve született Kohán György ritkán látott festményei címmel nyílt kiállítás csütörtökön délután Gyulán, a Kohán Képtárban. A tárlaton a művész 26, eddig be nem mutatott festményét tekinthetik meg az érdeklődők. Láthatják többek közt az Éneklő fiúk című művet is, amely a napokban került az Erkel Ferenc Múzeum birtokába. Az alkotást magától Kohán Györgytől vásárolta annak korábbi tulajdonosa, akinek az Egyesült Államokba emigrálása után a festmény is Amerikába került. A képet fia örökölte, aki – édesapja kérésének eleget téve – a gyulai múzeumnak ajándékozta azt. Megyesi Balázs a kiállítás miatt érkezett Gyulára, és magát a tárlatot is ő nyitotta meg.

150 év szilánkjai

Megyesi Balázs elsőként kiemelte, már annak is üzenetértéke van, hogy milyen sokan ellátogattak a kiállítás megnyitójára. Külön kitért az Egyesült Államokból visszakerült kép jelentőségére, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, még soha nem volt rá ennyire szükségük, mint most. 

 – folytatta a gondolatot a Kincsvadászok szakértője. Mint mondta,

• Az 1800-as évek végén Magyarországon volt az egyik legnagyobb számú műgyűjtő közeg, az egyik legnagyobb európai műgyűjtő réteg. 
• Sorra nyíltak a nagy múzeumok, szedtük össze az emlékeinket; szedtük össze az emlékeinket a Felvidékről, Erdélyből, az Alföldről, külföldről, belföldről, központi, állami és magán szinten. 
• A magyar múzeumi és kulturális élet az aranykorát élte.
• Ennek kapcsán elmondta, a gyulai volt az ország egyik első múzeuma. 

Hozzátette, az első világháború és a Tanácsköztársaság ezt az óriási műkincsvagyont megtépázta, és ebbe az időbe született bele Kohán György. 

– A ’30-as évek egy óriási robbanással tört be a modernizmussal. Kinyílt a világ a vásznakon, Kohán ebben az időszakban volt fiatal, de a művészek nagy része külföldre ment, külföldön találkozott magyarokkal, és a magyarok ott voltak egymásra nagy hatással, és a külföldiekre is jelentős hatást gyakoroltak – fejtett ki. – Ha a külföldi szakirodalmat, a külföldi lapokat nézzük ebből az időszakból, magyar nevekkel találkozunk, világsztárok lettek kint magyarként. Összességében nagy hiányunk van ebből a korszakból. A második világháborúban kifosztották Budapestet, de a vidéki városokat sem kerülte el mindez, nem kerülték el a frontok. Megtizedelték a műtárgyvagyonunkat. 

A háború után nehéz időszak következett

A háború után pedig jött egy igazán nehéz időszak, amelyben Kohán tiltott művész lett, ami ma szinte felfoghatatlan. A művész öntörvényű volt, erős volt, jól csinálta, nem csinálta azt, amit akartak, nem volt kontrollálható. Ezért került tiltólistára. 1965-ben történt egy áttörés amikor Kohán Györgynek egy nagy kiállítása lehetett a Magyar Nemzeti Galériában. Rájött a rendszer hogy Kohán annyira erős, hogy lehet tiltani, de valamikor ki fog bukni, hogy nem foglalkoztak vele. Ezért elkezdték Kohánt valahogy keretek közé rakni. A ’60-as években kimerik mondani a nevét, sőt a ’70-es és ’80-as évektől lemerik írni, és merik kutatni is. 

A szakember úgy vélte a művészettörténet hiányossága, hogy még nem készült nagy monográfia, illetve nem készültek nagy tanulmányok Kohán Györgyről. 

Az Egyesült Államokból Gyulára érkezett Éneklő fiúk című alkotásról elmondta, Kohán György egy korai műve érkezett a képtárba. Mint mondta, Kohán nem a legszerencsésebb korszakban született, de mert önmaga lenni.

Kohán György a legnagyobb hatású helyi művészek között

Dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében elmondta, sokat lehetne vitatkozni azon, hogy kik is voltak a 21. századi Gyula legnagyobb hatású művészei, de az biztos, hogy e képzeletbeli listára Simonyi Imre és Kohán György neve egyaránt felkerülne.

Különleges párhuzamok

Mint kifejtette, a két nyughatatlan lelkű, komor alkotó sorsa és művészete közt egyaránt párhuzamot lehet vonni, rokonlelkek voltak.

– Egész életükben a témát és a hozzátartozó kifejező eszközöket keresték, és ez a keresés nem csak művészetüket, de életük egészét is áthatotta – fogalmazott dr. Görgényi Ernő. – Mindketten olyan hely után kutattak, ahol otthonra és békére lelhetnek. Kohán, a gyulavári kovács fia zseniként indult konfliktusokkal terhelt útján. Igaz, tehetségét rendkívül korán felismerték, de ő sosem alkudott meg. Így nem meglepő módon összekülönbözött oktatóival, köztük első tanárával József Dezsővel, majd főiskolai mesterével, Glatz Oszkárral is, aki eltanácsolta az intézményből, és még a festőállványt is utánavágta az emeletről, amikor nyakas tanítványa megsértette. A magányos festő jobban érezte magát a szállító munkásokkal és a tanyai gazdákkal, mint az elegáns társaságban, nyerseségével pedig sokakat megsértett. Mégis rendkívüli életművet hagyott maga után, de az elismerés sajnos későn jött számára, majdhogynem túl későn. Kohán a Kossuth díjat 1966-ban betegen vette át, a parlamenti ünnepségen nem tudott részt venni. Szegeden köszöntötték, és az őt kezelő professzor a kórházból sem akarta kiengedni, végül az orvossal együtt vitték ki a megyei pártházba, ahol átadták neki a Kossuth díjat, amire – bár örült neki –, csak ennyit mondott: „Túl későn jött”.

A városra hagyta munkásságának több mint 600 festményét és közel 3000 grafikáját

A polgármester kitért arra, hogy Kohán művészetét életútja ismerete nélkül nem könnyű megérteni. Ugyanakkor szólt arról, hogy a művész élete alkonyán mind testben, mind szellemben hazatért. Az alkotó 1966-ban bekövetkezett halálakor szülővárosára hagyta munkásságának több mint 600 festményét és közel 3000 grafikáját.

Méltó körülmények

– Nekünk gyulaiaknak kötelességünk, hogy méltó körülmények között mutassuk be életművét – hangsúlyozta, majd szólt ennek lépéseiről. 

1. A művész munkásságát leginkább reprezentáló darabokat Gyula városa 1979 óta a festő nevét viselő képtárban mutatja be. 
2. A gyűjtemény 2014-ben költözött át az egykori B épületbe, melyet a Göndöcs-kert rehabilitációja keretében újítottak fel, és bővítettek ki. 
3. A tárlatot 2022-ben frissítették, az idei évfordulón pedig a kiállítóhely időszaki részébe is Kohán-festmények kerültek. 

Hittek abban, hogy a képtár reflektorfénybe kerül

Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hittek abban, hogy Kohán képtárat reflektorfénybe tudják állítani.  – Talán most elérkezett ez az időszak. Az Egyesült Államokból visszaérkezett képpel és a csütörtöki kiállításmegnyitóval még méltóbb helyre emeltük a képtárat, ami még több látogató érdeklődésére tarthat számot – fogalmazott. A kiállítás kurátora pedig Gyarmati Gabriella művészettörténész, akinek szerepét külön kiemelte Fekete-Dombi Ildikó. 

A Kincsvadászokban nem hétköznapi tárgyakkal próbálnak szerencsét

Bő egy évvel ezelőtt indult útjára egy olyan műsor a TV2-n, melyben hétköznapi emberek, nem hétköznapi tárgyaikkal próbálnak szerencsét a meggazdagodás reményében. Ez a műsor a Kincsvadászok, az egyik januári adásban pedig egy különleges csillár is terítékre került, ami korábban egy Doboz-szanazugi szálloda lépcsőfeljáróját díszítette. Még egy korábbi részben egy ladányi történet is megelevenedett.

Ismerje meg Megyesi Balázst a Tv2 videójából