Világhírű zongoraművész lépett fel, átadták a Békéscsaba Kultúrájáért díjakat - galériával, videóval

A békéscsabai önkormányzat a magyar kultúra napja alkalmából ünnepi gálaműsort szervezett szerdán a Csabagyöngye Kulturális Központban. Ennek részeként átadták a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéseket. Ünnepi összeállítással készült a publikum számára Tóth Péter békéscsabai születésű, az Egyesült Államokban élő, világszerte elismert zongoraművész; továbbá az Alföld Quartet, valamint a Tabán Táncegyüttes tagjaként Mikesi Júlia és László Richárd.

Színvonalas munkát végeznek Békéscsaba kulturális intézményei, civil szervezetei

Szarvas Péter polgármester beszédében felidézte, hogy 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, és hogy ez nap lett a magyar kultúra napja. Hangsúlyozta: legyünk bárhol is a világban, a Himnusz összeköt minket, erőt ad az identitás megőrzéséhez. Mint mondta, a kultúra nemcsak a múltról szól, hanem a jelenről is, ami inspirál minket a jövőre nézve.

A városvezető hozzátette, Békéscsaba kulturális intézményei, civil szervezetei az elmúlt egy évben is színvonalas munkát végeztek. Többek között megrendezték a Munkácsy 180 emlékévet annak alkalmából, hogy 180 éve született a festőfejedelem. Átadták a Réthy Pál hidat, valamint két újabb köztéri alkotással gyarapodott a Munkácsy Negyed. Kitért arra, rövidesen megújul a Munkácsy Mihály Múzeum homlokzata kormányzati támogatásból.
Külön is szólt arról, hogy milyen évet zárt a Munkácsy Mihály Múzeum, a Jókai színház, a Napsugár bábszínház, a Békés Megyei Könyvtár és a Csabagyöngye Kulturális Központ. Értékelte a civil szervezetek, közösségek tevékenységét is, a Bárka folyóirat szerkesztőségétől a zenekarokon és táncegyütteseken keresztül a városvédő és városszépítő egyesületig, a hagyományőrző kulturális körig.

Ők érdemelték ki a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést 2025-ben

A Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést – a városi közgyűlés előző év végi döntése nyomán – 2025-ben

• a zeneiskola, azaz a Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola,
• illetve a Békés Megyei Népművészeti Egyesület

érdemelte ki. 

A díjakat Szarvas Péter polgármester nyújtotta át Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Varga Tamás alpolgármester társaságában, azokat

• a zeneiskola részéről dr. Csajányi Melinda főigazgató,
• a népművészeti egyesület részéről pedig annak vezetősége 

vette át.

Meghatározó helyet foglal el a kulturális életben a zeneiskola

A zeneiskola – ahogy a békéscsabaiak ismerik – 1947. október 1-jén alakult meg, pontosan abban a Szabadság tér 4. szám alatti épületben, amelyben ma is működik. Az intézmény kiemelkedő helyet foglal el Békéscsaba és a környék kulturális életében, a gazdag zenei öröksége és a több évtizedes nevelői munka révén. Nem csak az alapfokú zenei képzés meghatározó intézménye a régióban, jelentős mértékben hozzájárul a zenei élet fejlődéséhez is. A falai között alakult meg a szimfonikus zenekar, valamint a kamarakórus, amelyből a vegyeskar lett. 1981-ben hozták létre a zeneművészeti szakközépiskolát, amely fontos zenei műhellyé nőtte ki magát, a növendékek rendszeresen részt vesznek különféle versenyeken, amelyekről díjakkal térnek haza.

A zeneiskola főigazgatója, dr. Csajányi Melinda kiemelte, hogy mögötte áll legalább száz ember, akik az elmúlt évtizedekben és most a zeneiskolát jelentették és jelentik; hogy a díj az intézményi közösségének szól. Úgy véli, hogy nem Békéscsabáért dolgoznak, hanem Békéscsabával közösen.

Sokszínű tevékenységet folytat a népművészeti egyesület

A Békés Megyei Népművészeti Egyesületet 1990-ben, tehát 35 éve hívták életre, immár több mint 400 taggal rendelkezik, sikerült a térségben az ország legnagyobb lélekszámú népi kézműves közösségét létrehozni. A civil szervezetnél célul tűzték ki a paraszti kultúrában gyökerező népi kézműves tudás továbbörökítését, a nemzeti és nemzetiségi kultúra ápolását. Az egyesületnél rendkívül sokszínű tevékenységet folytatnak a mesterségbemutatóktól a népi játszóházakon, a versenyeken, a konferenciákon és a fesztiválokon át a nyári kézműves táborokig, amelyekben rengetegen megfordulnak, határon innen és túlról. Az egyesület tevékenysége korábban bekerült a békéscsabai értékek közé, pár éve pedig korábban a városi közgyűlés elismerését is.

A népművészeti egyesület elnöke, Pál Miklósné elmondta, arra törekszenek, hogy felszínre hozzák, megismertessék a népművészeti értékeket, amelyekből a 19. század végén, a 20. század elején csak keveset jegyeztek le. Önerőből és pályázati forrásból létrehozták a Tégla alkotóházat. 
Kocsis Klára, a népművészeti egyesület titkára hozzátette, sok feladatuk van, de megvan a kellő erejük is ahhoz, hogy megvalósítsák azokat. Markánsan részt kívánnak venni Békéscsaba életében, hogy minden csabai találkozzon a népi kézművességgel. Együttműködnek az önkormányzattal.