Több mint ötszáz pálinkát és párlatot kóstoltak, zsűriztek Békéscsabán

A nemzetközi pálinka- és párlatversenyt immár 11. alkalommal hirdette meg a Csabagyöngye Kulturális Központ és partnere, a Csabai Pálinka Klub, a viadalra rekordszámú, 515 tétel érkezett, Szombathelytől Marosvásárhelyig, tehát a határon innen és a határon túlról – ismertette Fabulya Attila, a Csabai Pálinka Klub szakmai vezetője.

Egy vilmoskörte lett az abszolút győztes

Elmondta, hogy a pálinkák és párlatok kihívás elé állították a zsűrit, amely egy 20 pontos bírálati rendszer alapján értékelte a tételeket. Főleg azt figyelték, hogy sikerült-e a gyümölcs eredeti karakterét továbbörökíteni a pálinkába és a párlatba. Ennek alapján osztottak arany-, ezüst- és bronzminősítéseket, de hirdettek kategóriánként is győzteseket. Abszolút győztest szintén választottak, amely ezúttal egy vilmoskörte lett – olyan, mintha beleharapna a kóstoló egy érett gyümölcsbe.

Mi a különbség a pálinka és a párlat között?

A vonatkozó jogszabály szerint pálinka a Magyarországon termesztett alapanyagból Magyarországon készített párlat, amelyet kereskedelmi főzdék állítanak elő, illetve amely zárjeggyel kerül kereskedelmi forgalomba. Azok, amelyek bér- vagy magánfőzdékben készülnek, csak párlatok lehetnek. Jogszabály szerint olyan, hogy házipálinka, nem létezik – mondta Fabulya Attila, a Csabai Pálinka Klub szakmai vezetője.

A pálinkakészítés az ősök tiszteletéről, de az újításról is szól

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, a verseny fővédnöke, a klub egyik alapítója elmondta, hogy a pálinkakészítés az ősök tiszteletéről, a hagyományok ápolásáról, de az újításról, az innovációról is szól. Egy pálinkában benne van az elődök bölcsessége, a készítő tudása, a jókedv szándéka is. Megjegyezte, hogy immár a tudomány is foglalkozik a pálinkával, arra kíváncsian, hogy van-e összefüggés a pálinka minősége és kora között. Beszélt arról is, hogy annak idején milyen indíttatásból jött létre a klub: az volt a cél, hogy minél jobb pálinkát készítsenek.

A klub túlmutat önmagán, kinőtte a város határait is

Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója, aki szintén alapítója a klubnak, visszaemlékezett, hogy egyszer készített Csabagyöngye szőlőből bort, de az szerinte nem sikerült jól, a rá következő évben ezért pálinkát csinált belőle – majd jött a Csabai Pálinka Klub alapításának gondolata is. Szólt arról, hogy az első versenyre 18 minta érkezett, ehhez képest a 11. alkalomra hatalmasat léptek előre. Úgy véli, a klub révén létrejött valami, ami önmagánál sokkal többet tud adni, és ami túlmutat a város határain is.

Csabagyöngye szőlőtőkét ültetnek a kulturális központ elé

Varga Tamás, Békéscsaba alpolgármestere hangsúlyozta, hogy a Csabai Pálinka Klub az elmúlt 12 év alatt az egyik legkomolyabb közösséggé vált, és hogy azt a pálinka népszerűsítésének szándékával hívták életre. Beszélt arról a tervről, hogy a Csabagyöngye Kulturális Központ előtt Csabagyöngye szőlőtőkéket ültetnek. 

A rendezvényen szóba került, hogy Stark Adolf szőlőnemesítő, Békéscsaba díszpolgára 190 éve született, és hogy a Csabagyöngye szőlőt 120 éve nemesítették. Ennek apropóján tervezik, hogy a városházán egy domborművet avatnak – azonban immár nem idén, hanem jövő év elején. Ennek elkészítéséhez a díjátadó ünnepség résztvevői is hozzájárulhattak azzal, ha jelképes összegért vásároltak pálinkás poharat.