Kiállítás

2024.11.15. 13:59

Koponyák és arcok: megjöttek Attila örökösei a csabai múzeumba – galériával, videóval

Hunok, avarok, honfoglaló magyarok és besenyők köszönnek vissza nemcsak koponyákon és csontokon, hanem arcrekonstrukciókon keresztül is a csütörtökön a Munkácsy Mihály Múzeumban nyílt tárlaton. Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című vándorkiállítás december 1-jéig tekinthető meg Békéscsabán. A tárlaton kiderül, hogy a hunok szándékosan torzították a koponyát, a honfoglaló magyarok pedig meg is lékelték azt.

Egy nem akármilyen, egy hiánypótló tárlat érkezett Békéscsabára az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban országos programsorozat részeként, a MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum jóvoltából – ismertette dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. Hozzátette: az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című vándorkiállításon nemcsak koponyák – azon belül érdekességként torzított és trepanált koponyák –, valamint csontok, hanem arcok is megjelennek, a hunoktól egészen az Árpád-házig. A látogatók az embertani és archeogenetikai kutatások legújabb vívmányaival, eredményeivel ismerkedhetnek meg.

Attila örökösei, kiállítás, hunok, Árpád-ház, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
Hunok, avarok, honfoglaló magyarok és besenyők is visszaköszönnek a kiállításon
Fotó: Bencsik Ádám

Genetikai kérdésekre is választ ad az Attila örökösei című vándorkiállítás

Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt elmondta, hogy a kiállítás a Kárpát-medence pár száz éves történetével foglalkozik, azonban kitágul az idő és a tér, előbbi több mint ezer esztendőre, utóbbi pedig nemcsak Európára, hanem Ázsiára is. Beszélt a genetikáról, hogy a magyarok a jelenlegi környező országok népeivel keveredtek, de a keleti felmenők is megfigyelhetők. A krónikák, a legendák szerint van kapcsolat a hunok és a honfoglaló magyarok között, az ezzel kapcsolatos kérdés megválaszolásában segítenek a régészeti feltárások, és a csontokból teljes genetikai állomány kimutatható a modern módszereknek hála.

Szándékosan deformálták a koponyát a hunok

A kiállítás első része a hunokkal foglalkozik, akik a 400-as évek első felére egy Ázsiától Európáig nyúló birodalmat alakítottak ki. Attila a Kárpát-medencéből vezette a hadjáratokat, sőt vélhetően itt is hunyt el és elképzelhető, hogy pont a térségben temették el. Hozzátette: volt kapcsolat az európai és az ázsiai hun birodalom között, erre több eredmény utal, példaként hozott fel egy, a budapesti Vezér utcában előkerült leletet. Érdekesség: a koponyák torzítottak, ezt a szokást az újszülötteknél elkezdték. Bár veszélyes beavatkozásról van szó – nagyobb volt a halálozási ráta, mint a nem torzított koponyával rendelkező embereknél –, ez volt a szokás, státuszt jelzett, elitségre utalt abban a korban a szándékosan deformált koponya.

Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című kiállítást Bernert Zsolt és dr. Bácsmegi Gábor nyitotta meg a Munkácsy Mihály Múzeumban
Fotó: Bencsik Ádám

Avarok foglalták el a Kárpát-medencét

Attila halála, 453 után a hun birodalom szétesett, és csak néhány csoport maradhatott a Kárpát-medencében. Jöttek az avarok, akik 567-ben beavatkoztak az itt egymással háborúzó langobardok és gepidák küzdelmébe, és rövidesen a teljes terület avar fennhatóság alá került. Az Európába érkező avarok két fő etnikai elemét belső-ázsiaiak és közép-ázsiaiak adhatták. Az Avar Kaganátus az akkori európai szellemi és politikai berendezkedéstől eltérő utat követő, nomád jellegű állam volt negyed évezreden át, a birodalom a 9. század elején esett szét, részben belviszályok miatt.

Elég vegyes összetételűek voltak a honfoglaló magyarok 

A honfoglaló magyarokról több tévhit is kering, ezeket is eloszlatták a tárlaton. Bár kifejezetten alacsonynak gondolták őket, az átlagos termetük felülmúlta a római vagy avar korra jellemző magasságot. A nagy sztyeppe irányából érkező honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével a 9. és 10. század fordulóján vették birtokba a Kárpát-medencét. A sztyeppe többi lovas nomád típusú hatalmához hasonlóan számos törzs és néptöredék együttese alkotta a honfoglalókat, nyelvileg és etnikailag egyaránt vegyes összetételűek lehettek. 

Koponyát lékeltek a honfoglaló magyarok 

Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című kiállításban megjelenítették, hogy miként festett a honfoglalás korában egy részleges lovas temetkezés; de többek között azt is, hogy miként nézhetett ki Bene vitéz. Bene vitéz – aki a 10. század első harmadában hunyhatott el – maradványai 1834-ben, Ladánybene környékén kerültek elő, ez az első hiteles honfoglaló magyar lelet. A tárlaton kihelyezett koponyák alapján megtudható emellett az is, hogy mit jelentett

  • a sebészi koponyalékelés, a trepanáció, amit gyógyító céllal végeztek, 
  • a jelképes koponyalékelés, ez a szokás viszont a hitvilághoz kapcsolódhatott.

Teljesen összekaszabolták Béla macsói herceget

A koponyák többségéhez arcrekonstrukció is társul, és az újraalkotott arcok között rendkívül izgalmas, hogy miként nézhetett ki III. Béla király és Béla macsói herceg, azaz IV. Béla unokája. Az Árpád-házi III. Béla 1172 és 1196 között uralkodott, 190 centiméter magas lehetett. A maradványai 1848-ben kerültek elő egy sírkamra feltárásakor. Béla macsói herceg 1249-ben vagy 1250-ben születhetett, 1272-ben a Margitszigeten politikai gyilkosság áldozata lett, teljesen összekaszabolták. A maradványait 1915-ben találták meg.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában