Kísérőprogram

2023.06.09. 11:45

Soha nem hagyta el Petőfi nevét Szendrey Júlia: megnyílt a Pilvax kávéház a csabai múzeumban

A Pilvax kávéház hangulatát idézték meg csütörtökön Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban, az 1848/49-es kiállításhoz kapcsolódó programon. Szó esett arról, hogy mi történt Szendrey Júliával azután, hogy Petőfi Sándornak nyoma veszett a segesvári csatában; illetve, hogy milyen kapcsolatban volt a 200 éve született költő és a mezőberényi Orlai Petrics Soma között.

L. B.

Kristály Alexandra, Berndt Richárd és Bartus Botond olvasott Szendrey Júliától és Petőfi Sándortól a múzeumban.

Fotó: Für Henrik

Múzsa, feleség és özvegy – így ismert Petőfi Sándor kapcsán Szendrey Júlia, azonban ő is írt, naplót és verseket egyaránt. Forrainé Kovács Márta, a békéscsabai múzeum történésze elmondta, hogy Júlia 1828-ban született Keszthelyen, apja gazdatiszt volt, és aztán Erdődre költöztek. Azért, hogy jól nevelt és művelt legyen, tízévesen Mezőberénybe, a Wenckheim-kastélyban működő leánynevelőbe ment, majd Pestre került. Németet, franciát tanult, zongoraleckéket vett, aztán visszatért Erdődre. 

Júlia tűzről pattant volt

1846. szeptember 8-án Nagykárolyban találkozott Petőfi Sándorral, akinek szerzeményeit egyébként ismerte. Apjának voltak fenntartásai a költővel szemben. Júlia azonban tűzről pattant volt, és egy évvel később, 1847. szeptember 8-án összeházasodtak, az eseményen a lány apja nem jelent meg. Ezt követően Koltón töltötték a mézesheteket. Itt írta Petőfi Sándor a Szeptember végén című versét, amelyben feltette a kérdést, hogy „S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet?”, amire aztán, mint ahogy két évtizeddel később kiderült, volt válasza Júliának. 

Szendrey Júlia elkezdett naplót írni, és meggyőzték arról, hogy érdemes lenne belőle részleteket is közölni. Minden téren támogatta Petőfi Sándort, buzgott benne a hazaszeretet, és polgárpukkasztó is volt: rövid haja volt, nadrágot viselt, kávézott és szivarozott. Júlia és a költő Tordán látták utoljára egymást. A segesvári csata után kereste a férjét, volt, hogy emiatt hátrahagyta gyermekét, Zoltánt is. Családi tragédiák sora következett: nemcsak férjét, hanem aztán anyját és fiútestvérét is elvesztette. Közben kételyek között élt, mivel ellentmondásos hírek érkeztek Petőfi Sándorról.

Júlia volt a nemzet asszonya

Júlia aztán Pestre ment, és feleségül ment Horvát Árpádhoz – amiből botrány lett, mivel Júlia volt a nemzet asszonya –, születtek közös gyermekeik is. Folyamatos hasi fájdalmai voltak, méhnyakrákban szenvedett, és kiderült, férje verte, zsarolta. Aztán ismét polgárpukkasztó volt Júlia, hiszen elköltözött férjétől 1867-ben. Rá egy évre hunyt el, 39 évesen. Választ is adott Petőfi Sándor kérdésére – amelyet a költő a Szeptember végén című versében tett fel –, hiszen, bár Horvát Árpád feleségeként hunyt el, sírjára előbb leánykori neve, majd az került: Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia.

Érdekesség, hogy Júlia nemcsak naplót vezetett, hanem verseket is írt – például pár éve Gyimesi Emese kutatásainak köszönhetően 141, eddig nem publikált költeménye látott napvilágot –; sőt nyelvtudását is kamatoztatta, hiszen Andersen-meséket fordított, nem véletlen, hogy szobrot is kapott a dán fővárosban, Koppenhágában. 

A Pilvax kávéház hangulatát idéző rendezvényen a Jókai színház művészei, Kristály Alexandra, Berndt Richárd és Bartus Botond olvastak fel részleteket Szendrey Júlia és Petőfi Sándor naplóiból, valamint verseket a költőtől. Közben pedig készült lepárlós technikával – ahogy 175 éve is – a kávé, fogyott az asztalokra kikészített Kossuth kifli. Az 1848/49-es kiállításhoz kapcsolódó program zárásaként Biró Bertold könyvkötő mester bemutatott egy korabeli nyomdagépet, és azon kinyomtatta a 12 pontot. A tárlat egyébként július 2-ig tekinthető meg.

Eltört a kocsirúd, később indultak

A mezőberényi festőművész, Orlai Petrics Soma és Petőfi Sándor másod-unokatestvérek voltak, és csupán két hónap volt köztük – mondta Csete Gyula, a mezőberényi Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ néprajzos muzeológusa. Pápai tanulmányaik során találkoztak először, és kötöttek örök barátságot. A művész tizennégy festményt készített a költőről, egy része magángyűjteményekben van, egy részéről nem tudni, hova kerültek. Petőfi Sándor többször is járt Mezőberényben, sőt 1849 júliusában Júliával és fiukkal, Zoltánnal Segesvárra menet is útba ejtették Mezőberényt. Két mű is készült itt Petőfi Sándorról: az egyiken még nem hozta meg a döntést, hogy menjen-e Bem seregébe, vagy maradjon; a másikon pedig megszületett az elhatározása. Érdekesség: 18-án indultak volna, de kutyaugatás miatt megbokrosodtak a lovak és eltörött a kocsirúd. Meg kellett javíttatani, így csak 19-én mentek tovább.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában