2023.06.24. 17:23
Egykori téglagyári kisvonatok zakatoltak a Kenderföldeken - galériával
Egykor téglagyárakban használt mozdonyok zakatoltak, pöfögtek és dudáltak szombaton a Kenderföldeken, egy Kígyósi úti udvarban kiépített pályán, ahol a Téglagyár- és Iparvasút-történeti Egyesület, valamint a Kenderföldek Egyesület szervezett nyílt napot.
Józsa István Soma, dr. Duray Balázs és Csicsely Gergő mesélt a terveikről
Fotó: A szerző felvételei
A Téglagyár- és Iparvasút-történeti Egyesület elnöke, Józsa István Soma elmondta, vasutas családból származik, a vasútállomásnál lévő szolgálati lakásban laktak, így gyermekként megszerette a vasutat, aztán pedig a kisvasutat. Egy kirándulást követően gondolt arra, hogy egy kertben is lehetne kisvasutat építeni, kocsikat síneken tologatni, és tizedik születésnapjára a Kígyósi úti telken kapott is 50 méternyi sínpályát két fordítóval és egy kocsival.
Ekkor alapította meg az Alföldi Kerti Gazdasági Vasutakat, és összeismerkedett hasonló korú és érdeklődésű fiatalokkal, akikkel aztán közösen folytatta a munkát, a relikviák gyűjtését. Az elmúlt 25 év eredményeként az udvaron immár csaknem 300 méternyi sínpárt raktak le, leágazásokkal, és a kollekcióban száz, egykor téglagyárakban szolgált jármű található. Ezek az ország minden részéből érkeztek, Soprontól Tiszafüredig, több olyan akad, amely Békéscsabán is dolgozott.
Ezek közül három mozdonyt mutattak be a nyílt napon, egyébként négy üzemképes. A magyar zászlóval is felszerelt zöld, csak kulinak nevezett mozdony típusát például 1958-tól gyártották, egyhengeres, nyolc lóerős dízelmotor dolgozik benne, állítható a nyomtávolsága, és legfeljebb 10 kilométer/órás sebességgel közlekedik. Ez is az egyike annak a három fő típusnak, amelyek a hazai téglagyárakban annak idején a belső anyagmozgatásra szolgáltak.
Több érdekességet is mutatott. Többek között két, Makóról érkezett, azonban egykor Békéscsabán gyártott mozdonyt, a tervei között szerepel, hogy azokat is üzembe állítsák. Ebben nagy szerepe lehet annak a négyállású fűtőháznak, amely a járművek egy részének tárolására, javítására szolgál, az építés során törekedtek arra, hogy korhű legyen mind kinézetében, mind stílusában.
Az érdeklődők megnézhették a kisvasúti síngyűjteményt is. Ezek közül kiemelte a Decauville feliratút. Paul Decauville úttörőnek számított a keskeny nyomtávolságú ipari, mezőgazdasági vasutak tekintetében, saját birtokain is használt ilyeneket, a gyártásba is belefogott, és mindezt anno bemutatták a párizsi világkiállításon. Az ötlet megtetszett az Orenstein & Koppel nevű cégnek, és neki köszönhetően terjedt el a világon, Magyarországon is gyártottak ilyen síneket. A Decauville-sín fura módon a közelből került elő, vélhetően világháborús zsákmányként érkezett annak idején. De volt a diósgyőri és az ózdi gyárból kikerült síndarab is a bemutatott kollekcióban.
Egykori téglagyári kisvonatok zakatoltak a Kenderföldeken
Fotók: Licska Balázs
A békéscsabai tégla- és cserépgyártás apropóján pedig különleges cserepeket, téglákat állítottak ki. Előbbieken szerepeltek feliratok – a Szeretlek vagy a Lusták szöveg volt olvasható –, vélhetően ezekkel üzentek egymásnak a munkások. Utóbbiakon pecséteket helyeztek el, ezek utaltak a településre, a tulajdonosra, de Békéscsabán például egy számot nyomtak a téglába, így tudni lehetett azt is, hogy melyik brigád készítette. Noha nem kötődik szorosan sem a kisvasúthoz, sem a tégla- és cserépgyártáshoz, kiállították azokat a feliratokat is, amelyek a békéscsabai és a muronyi vasútállomásokról kerültek le az épületek felújítása során.
Bemutatóhelyet alakítanának ki a Matróz kocsmánál
A Téglagyár- és Iparvasút-történeti Egyesület elnöke, Józsa István Soma elmondta, hogy a gyűjtemény kezdi kinőni a Kígyósi úti telket, és szeretnének kialakítani neki egy kiállító- és bemutatóhelyet. Ez összecseng a Kenderföldek Egyesület terveivel is, amelynek elnöke és tagja, Csicsely Gergő és dr. Duray Balázs hozzátették, a tégla- és cserépgyártásnak több mint százéves hagyománya van a városban, az iparág összeforrt Békéscsaba nevével, értéket képvisel, ahogy a jaminai bányatavak is annak számítanak.
Abban gondolkodnak, hogy a Matróz kocsma és környezetének rendbe tételével létrehoznak egy kiállító- és bemutatóhelyet, ahol helyet kaphatna a kollekció egy része. Ebben segítségükre lehet egy magyar-román határon átnyúló pályázati lehetőség: egy olyan projektet valósítanának meg az önkormányzattal közösen, amelynek keretében a városi kézben lévő bányatavakat és azok környezetét ugyancsak rendeznék, fejlesztenék, hogy a terület a csendre vágyóknak természetközeli kirándulóhelyként szolgálhasson.
A nyílt napot azért szervezték, hogy bemutassák a magánterületen lévő magángyűjteményt szélesebb közönség számára is, azt, hogy miként zajlott egykor a tégla- és cserépgyártás, illetve, hogy megmutassák, milyen projektben gondolkoznak.
