Munkácsy kedvenc osztrigája és süteménye is terítékre került a csabai múzeumban

A múzeumi esten a tenger gyümölcseinek gazdagságából adott ízelítőt Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács, a 19. századi desszertek világába pedig Balogh László chocolatier és cukrász, a békéscsabai Munkácsy-cukrászda tulajdonosa vezette be a résztvevőket.

A blue chip tőzsdei fogalom

– A blue chip tőzsdei fogalom, a legmagasabb, extrakategóriát képviselő, a legnagyobb forgalmú részvények gyűjtőnevéül szolgál – emelte ki Gyarmati Gabriella. – A képzőművészeti blue chip kategóriába tartoznak Munkácsy csabai, múzeumi tulajdonú festményei mellett más „ínyencségek” is. A festőgéniusz három különleges, a turisták által kedvelt északi-tenger-parti belga városban, Ostendében készült alkotása is megtekinthető a Munkácsy fürdőzik című tárlaton június 25-éig.

– A kiállításon helyet kapott egy, a múzeumi kollekcióban lévő kétoldalas grafika, egy grafika Boda József műgyűjtő jóvoltából, valamint egy, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében lévő akvarell – ecsetelte a tárlat kurátora. – Ezek mindegyike 1890 körül készült Ostendében, a festmény pedig a rajta lévő felirat alapján 1895-ben.

Gyarmati Gabriella felidézte, II. Lipót belga király döntött úgy, hogy – mivel a tudomány szerint – az Északi-tenger kiváló, az ásványi gyógyfürdőket felülmúló hatást gyakorol a szervezetre, világfürdőt hoznak létre. Azt is vizsgálták, erre melyik helyszín lenne a megfelelő. A finom homok, a kedvező éghajlati viszonyok, a megfelelő hullámtörés, a kellemes, 19–23 fokos vízhőmérséklet, a hosszú partszakasz miatt az addig halászvárosra, Ostendére esett a választás.

Felső kategóriás fogás volt az ostendei osztriga

Miként került az asztalra a gasztronómia?  A tárlat ezzel ugyancsak foglalkozik. A 19. századi konyhaművészet felső kategóriás fogása volt az ostendei osztriga. Amikor Munkácsy Mihály Munkácsról Budapestre utazott vissza a Krisztus Pilátus előtt festménye bemutatójára, az Országgyűlés alsó- és felsőháza díszvacsorát adott neki. Az 1882-es menükártya alapján ostendei osztrigát is felszolgáltak neki hideg előételként.

Balogh László kitért arra, amíg a cukor nem hódított teret, mézzel édesítették a desszerteket, amik sokáig csak a gazdagok kiváltságának számítottak. A desszertet az édességtől az különbözteti meg, hogy utóbbi részletgazdag, aprólékosan összeállított finomság. A chocolatier, vagyis kézműves csokoládékészítő beszélt a csoki történetéről, térhódításáról is, Európában Spanyolországból terjedt el. Balogh László hangsúlyozta, számos magyar süteményt az első készítőjéről neveztek el, másokat pedig olyan hírességekről, akiknek az adott finomság a kedvence volt.   

A Gulliver írójának mondását idézték

Prohászka Béla Jonathan Swiftet, a Gulliver íróját idézte: „Bátor ember volt az, aki az első osztrigát megette.”

– Ez is arra utal, hogy külön kihívás, szertartás az osztrigának, mint nyers ételnek az elfogyasztása – hangsúlyozta Prohászka Béla. – A csemegét hideg csapvízzel alaposan meg kell tisztítani, majd jégágyra helyezni. Nézzük meg, nincs-e hibás, rossz illatú, esetleg már kinyílt példány. Egy konyharuhával a kezünkben fogjunk meg egy osztrigát, majd osztrigakést helyezzünk a két héj közé, és finoman csúsztassuk végig apró le-fel mozdulatokkal. Közben vigyázzunk arra, hogy a belsejében található értékes nedvek ne csorogjanak ki. Ha valamennyire elvált egymástól az alsó és felső páncél, óvatosan vágjuk le a felső héjhoz tapadt részt, majd nyissuk ki teljesen az osztrigát. Az alsó részben található húst a késsel alányúlva mozgassuk meg! Ezzel ellenőrizhetjük, hogy van-e még a héjhoz tapadt rész. Amennyiben teljesen elvált a hús a héjtől, a jégágyra visszatéve pár csepp citromlével locsoljuk meg, jól megy hozzá a pezsgő.