2023.02.22. 06:35
Corvus-Kora Róbert két éven át készítette legújabb panorámafestményét Lőkösházán
Elkészült Corvus-Kora Róbert lőkösházi képzőművész legújabb, immáron kilencedik 4,5 x 9 méteres panorámafestménye. Az Attila, a hun című alkotás folyamata több mint két évet tett ki. Az utolsó időszakban a művész lényegében beköltözött a helyi művelődési házba, és szinte éjjel-nappal művén dolgozott. Most letakarták a festményt, amit ünnepélyes keretek között idén április 22-én, 15 órakor avatnak fel.
Újabb csodája az Attila, a hun
Fotó: Bencsik Ádám
Ismét történelmi témát dolgozott fel Corvus-Kora Róbert az Attila, a hun című, monumentális festményében.
Azért őt választottam, mert a késő ókor legendás alakjának számított, és ősünknek tekinthetjük
– hangsúlyozta az alkotó.
Attila nagy hadvezér, államférfi volt. Bár birodalma halála után szinte azonnal szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Nyugaton Isten ostoraként emlegették, ugyanakkor a hagyomány művelt és nemes uralkodóként tartja számon. Ezt támasztja alá az egyetlen korabeli beszámoló szerzője, Priszkosz rétor is.
Corvus-Kora Róbert szokásához híven alaposan beleásta magát az alkotás megkezdése előtt Attila életébe, világába. A mozgalmas és színes kompozíció középpontjában, egy szerteágazó gyökerű fatörzsön Attilát látjuk kerevetén, jobbján legkisebbik fiával, Ernákkal. A sámán megjósolta neki, hogy nemzete elbukik, viszont legkisebbik fiában tündököl majd tovább. Mögöttük egy ágaskodó ló, bőgő szarvasbika, leszálló turul és sólyom látható. Mellettük egy hun üstből spirituális lángok csapnak felfelé, melyben megelevenedik a Földapa és Földanya valamint túlvilági médiumok, szimbólumok rovásírással. Füstként Ernák és Atilla felett egy spirálban távolodik el a végtelenbe, mindez letükröződik az előttük lévő medence víztükrén.
A kerevet mellett a sámánt és Flavius Orestest, Attila egyik főemberét látjuk, aki Pannonia saviai születésű római. Az ő fia volt az utolsó nyugat-római uralkodó, Romulus Augustulus, akit letaszított a trónjáról Odoaker, Edekonnak, Attila másik főemberének fia, a szkírek királya. Ezzel 476-ban ért véget a nyugat-római birodalom. A festmény jobb szélén megfeszített íjjal Edekont, mellette balról, kivont karddal Odoakert figyelhetjük meg. Az alkotáson díszes ruhájú bizánci, kelet-római császári behódolók is szerepelnek. (Érdekességként, a kelet-római birodalom majdnem ezer évvel élte túl a nyugati bukását, míg végül 1453-ban bevették az oszmánok.) Feljebb izmos testű, szkíta sapkás hunok cipelik a 300 kilós, arannyal teli ládát, aminek tetején Ellák, Atilla idősebbik fia kivont karddal bizánci aranyat dobál felfelé. Íjazó lovasok vágtáznak, és a messzeség homályának kékes-szürke színében csatarendbe álló sereg zárja le a kompozíció jobb oldalát.
A kép bal oldalának előterében a szépséges, formás testű, életvidám szüzek táncát figyelhetjük meg, és Attila négy felesége is rajta van az alkotáson. A díszes nemesi jurták sem hiányozhatnak, és az előkelő hun leány, Emőke is megelevenedik a festményen.
A természetfeletti erők, Attila aurája behúzott engem is a képbe, a spirituális világba. Ott volt mögöttem a hun hadvezér lóháton, seregével, almát evett és figyelt, hun nyelven beszélt hozzám, hajtott, hogy fessek
– mesélt átélt élményeiről Corvus-Kora Róbert.
Tudom, mindez hihetetlenül hangzik és rejtélyes a kívülállók számára, de így történt.
A festményen többen is szerepelnek modellként, akik segítették is az alkotó munkáját, azt, hogy a leghitelesebben mutassa be Attila korát, világát, környezetét, a viseleteket vagy akár a lovak mozdulatait. Novák Attila békéscsabai festőművész-tanár, hagyományőrző lovasíjász (Attila) és fia, Márk (Odoaker) ugyanúgy szerepel a festményen, mint Baji Miklós Zoltán, BMZ, békéscsabai festőművész (sámán), Medgyesi Pál régész, a Békéscsabai Történelmi Íjászkör vezetője (Földapa) és felesége, Klári (Földanya). Sok modellfotó készült tavaly a bugaci Kurultájon. Modellt álltak a festményhez Corvus-Kora Róbert fiai, Robi és Zsolti is.
A díszpolgár eddigi alkotásai
Corvus-Kora Róbertet Lőkösháza díszpolgárának választották 2018-ban, kőfaragó-képzőművészként keze munkáját dicséri számos közterületi alkotás. Emellett panorámafestményeivel jó hírét viszi a vármegyében, az országban és a határokon túl is a községnek. Első panorámafestménye 1996-ban készült a honfoglaló magyarokról. Ezt István megkoronázása követte a magyar millecentenáriumon, 2000-ben.
Ezután készült el 2008-ban az Ifjú Hunyadi Mátyás Budára érkezik című munkája, majd 2011-ben az első nemzetközi témájú mozaik panorámafestménye Holokauszt és a zsidó nép 4000 éves története címmel. Aztán 2013-ban az Ókori görög kultúra, 2015-ben az Imperium Romanum. 2017 húsvétján avatták hetedik monumentális alkotását, a Golgotát, majd a Hajótörés következett 2020-ban, ez a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült el.
A művész alkotásai közül a Golgota jelenleg a békéscsabai, belvárosi katolikus társ-székesegyházban, a Holocaust Nagyváradon, a zsidó hitközség művelődési házában tekinthető meg. Az István megkoronázása 15 évig volt látható az adóhivatal békéscsabai székházának aulájában.
Csodálatos körterem létesülhetne
Corvus-Kora Róbert régi vágya, hogy tizedik műve megvalósítása után vagy már előtte panorámafestményei helyet kapjanak Lőkösházán egy 110 méter kerületű, 35 méter átmérőjű, közel 1000 négyzetméter alapterületű körteremben. Novodomszki Pál építészmérnök felajánlotta számára a tervet, de a megvalósításhoz támogatás szükséges. Novodomszki Pál elmondta, lőkösházi származású, szülei 12 éves koráig a településen tanítottak. Corvus-Kora Róbert munkásságának elismerése, mellette pedig szülőfalujának segítése is vezérelte a tervek elkészítésében, melyekből remélhetőleg minél előbb valóság lesz.
