2023.02.17. 06:42
A legendás repülő miatt is felcsendült a Himnusz
A két világháború között az Igazságot Magyarországnak nevű repülőgép, valamint a Szent István-ereklyét, a Szent Jobbot hozó Aranyvonat érkezésekor is eljátszották a Himnuszt – derült ki azon az előadáson, amelyet Szalay Ágnes történész tartott csütörtökön a Munkácsy Emlékházban.
Szalay Ágnes történész tartott előadást a Munkácsy Emlékházban Békéscsaba és a Himnusz két világháború közötti kapcsolatáról
Fotó: Bencsik Ádám
Szalay Ágnes történész elmondta, hogy 1923-ban megépült a munkásotthon, a mai Justh Gyula utca és a Hunyadi tér sarkán. Amikor az avatását tervezték, a rendezvényt előzetesen bejelentették a rendőrségen. A parancsnok azonban nem adott engedélyt az eseményre, ugyanis kiderült, hogy nem tervezték eljátszani a Himnuszt, sőt, mivel a dalárda nem tudta énekkarként elénekelni a nemzeti imádságot, a kórus tevékenységét egy időre be is tiltotta.
1927-ben jelent meg Lord Rothermere cikke az egyik angol napilapban Magyarország helye a Nap alatt címmel, amelyben arról értekezett, hogy a trianoni békediktátum után a szomszédos országokban miként bánnak a magyar kisebbséggel. Ezt aztán a propaganda a revíziós törekvésekkor fel is használta.
Szintén ezt a célt szolgálta az is, hogy azt a legendás, kétüléses Lockheed Sirius repülőt, amellyel bátorságpróbaként a két pilóta, Endresz György és Magyar Sándor 1931-ben 13 óra 50 perc alatt átrepülte az Atlanti-óceánt, Justice for Hungary, azaz Igazságot Magyarországnak névre keresztelték. A gép Amerikában Új-Fundland szigetéről indult, és úgy volt, hogy Budapesten landol, de végül Bicske közelében egy szántóföldön ért földet. A repülés mindenesetre óriási siker volt, a gépet meghívták egy olasz világkongresszusra is, út közben azonban lezuhant.
Az olaszok, pontosabban Benito Mussolini miniszterelnök ezért egy repülőt ajándékozott Magyarországnak, amelyen szintén elhelyezték az Igazságot Magyarországnak feliratot – persze olaszul: Giustizia per l’Ungheria –, és a gép országjáró csillagtúrára indult.
Békéscsabára Szegedről 1932. szeptember 11-én érkezett, amelynek apropóján egy komplett repülőnapot szerveztek a városban, és persze eljátszották ekkor is a Himnuszt. A korabeli újságok szerint 5-6 ezren voltak kíváncsiak a járműre, amellyel 1934-ig repültek, majd a közlekedési múzeumba került. Mivel az épületet a második világháború során súlyos bombatalálat érte, a repülőgép szinte teljesen elpusztult.
A gyalogsági laktanyában – az Andrássy Gyula gimnázium épületében – két emléktábla avatására készültek 1934-ben: az egyiket a 101., a másikat pedig a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred tiszteletére. Ennek alkalmából is olyan nagyszabású rendezvényt szerveztek, hogy a vendégek fogadásakor eljátszották a Himnuszt. Az, hogy mi lett a két emléktáblával, nem tudni.
Az Aranyvonat 1938-ban – mivel akkor volt 900 éve, hogy Szent István elhunyt – országjáró körútra vitte a Szent Jobbot. A vasúti szerelvény 22 városban állt meg. Többnyire az egyik különlegesen díszített és kialakított vagon nyílásán lehetett megtekinteni a legendás ereklyét, de Békéscsabán kivitték a vasútállomás előtti térre is, több mint egy órára. A korabeli beszámolók szerint a környező településekről is rengetegen vettek részt a programon, amelyen ugyancsak felcsendült a Himnusz.
Szalay Ágnes történész az előadása zárásaként hangsúlyozta: a Himnusz az, amely a közös nyelven és kultúrán túlmenően meghatároz és összeköt minket, magyarokat.
Nem a semmiből írta a Himnuszt
Szalay Ágnes történész kiemelte: nem a semmiből írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt, amelynek kéziratát 200 éve, 1823. január 22-én tisztázta le. Olvasott egy folyóiratot, amelyben helyet kapott egy 16. századi, a törökdúlás idején született vers, a költeményben szintén a balsorsot emlegették és Istenhez fohászkodtak, hogy mentse meg a magyarságot. Innen jöttek az ő ötletei is. Bár eleinte Vörösmarty Mihály Szózata népszerűbb volt, egyre több helyen kezdték a reformkorban idézni a Himnuszt, mivel a témát akkor is aktuálisnak érezték. Ugyan 1844-ben játszották el először az Erkel Ferenc által megzenésített művet, csak 1989-ben vált hivatalosan is a magyar himnusszá.
