Gyula

2023.01.25. 06:35

Dr. Görgényi Ernő: csak a kultúra képes összetartani egy közösséget, különösen egy nemzetet

Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című drámáját mutatta be a Déryné Társulat kedden este, a magyar kultúra napja alkalmából a gyulai Vigadóban. A Gyulai Várszínház eseménye előtt dr. Görgényi Ernő mondott köszöntő beszédet. A polgármester egyebek mellett arról is beszélt, mit jelent a városnak Erkel Ferenc öröksége.

P. G.

Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című drámáját mutatta be a Déryné Társulat

Fotó: Bencsik Ádám

Gyula 1989 óta január 22-e a magyar kultúra napja, tisztelegve az előtt, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát – emelte ki köszöntőjében dr. Görgényi Ernő, mint kiemelte, Kölcsey Ferenc költeménye Erkel Ferenc zenéjével 1844 óta Magyarország himnusza. 

Mint elmondta, semmi, sem a jólét, sem az erő, sem az erőszak nem tud hosszú távon összetartani egy közösséget, különösen nem egy nemzetet, csak a kultúra. 

– A magyar kultúra népünk létezésének alfája és omegája. Kultúránknak köszönhetően maradtunk fenn akkor is, amikor idegen hatalmak elnyomása alatt sínylődtünk, és akkor is, amikor háborúk és magyarok tömegeit kiirtó hadjáratok következtében kisebbségbe kerültünk saját hazánkban – folytatta a gondolatot. – Ezért küzdöttek Déryné Széppataki Róza korában reformkori hőseink, és nyomdokaikon újabb és újabb generációk azért, hogy a magyar kultúrának megteremtsék az alapvető intézményeit. Kifejtette, heroikus és sokszor évtizedeken átívelő küzdelmet folytattak azért, hogy a magyar nemzetnek legyen tudományos akadémiája, nemzeti könyvtára, operaháza.

– És azért is évtizedeken át kitartó kollektív akaraterő kellett, hogy legyen nemzeti színházunk. Hogy ne csak vándorszínészek jelenítsék meg magyar nyelven a színház csodálatos világát – hangsúlyozta. – Kellettek az intézmények, mert azokon belül épülnek a közösségek, az alkotóközösségek és a műértő nézőközönségek. Az intézmények viszonyítási pontokat alkotnak. Azok falai között fejlődik folyamatosan, de az állandóság biztonságában a kultúra.

Dr. Görgényi Ernő: a magyar kultúra népünk létezésének alfája és omegája

Dr. Görgényi Ernő elmondta, a hálás utókor kitűnő intézmények elnevezésében is őrzi azon kiválóságok nevét, akik e hőskorban, a 19. században harcoltak és dolgoztak nemzet kulturális intézményrendszerének kiépítéséért. 

– Abban a korban a magyarság megmaradásának a nemzeti kulturális intézményrendszer megalapítása és felvirágoztatása volt a feltétele – fogalmazott. – Büszkén mondhatjuk, hogy nemzetünk azon kiválóságai között, akiknek köszönhetjük kultúránk legmeghatározóbb intézményeinek alapítását és felvirágoztatását, az egyik legismertebb és legnagyszerűbb egyénisége gyulai volt. Egy gyulai tanító fia: Erkel Ferenc. Ő komponálta azt a zenét, az egyetlen zenét, amelyet biztosan ismer minden magyar, éljen bárhol a világon, ő komponálta a Himnusz zenéjét.

– Ha csak ennyit tett volna, ha csak ebből állna az életműve, ha csupán a Himnusz zeneszerzőjét tisztelhetnénk személyében, már akkor is a magyar kultúra legnagyobbjai között tartanánk számon – emelte ki. – Ám Erkel alkotómunkája zsenikre jellemző módon volt sokrétű. 

Egy olyan korban volt a Nemzeti Színház operai részlegének szakigazgatója, amely korban előbb volt Pesten állandó német színház, mint magyar nyelvű. Egy ilyen világban teremtette meg a magyar nemzeti operát. Főként Erkel műveinek köszönhetően sikerült megszüntetni Magyarországon az olasz opera addigi túlsúlyát. 

Erkel Ferenc volt a Nemzeti Színház első karmestere is, majd legidősebb fia, Erkel Sándor vette át tőle a karmesteri pálcát. A Nemzeti Színház zenekarának tagjaiból, Erkel Ferenc vezetésével alakult éppen 170 esztendeje, azaz 1853-ban a Filharmóniai Társaság, az első állandó magyar szimfonikus zenekar. Ma már nem az az elsőrendű feladatunk, hogy kulturális intézményeket alapítsunk. A meglévőket kell becsülni, szeretni és látogatni. 

Hangsúlyozta, Gyulán az energiaválság idején is teret; fűtött és világított teret adnak a kultúrának. 

– Amikor az ember a háborús hírek, az infláció, a januári hosszú, sötét éjszakák idején szorong, akkor még fontosabb, hogy legyenek olyan alkalmak, amikor közösségben élhetjük meg a kultúra felszabadító élményét – szólt mindennek jelentőségéről. – Ehhez azonban nem elegendő, ha vannak intézményeink. Az is kevésnek bizonyul, ha az önkormányzat biztosítja a működés feltételeit. Még a művészek jelenléte, bármily kiváló előadása sem érheti el a kívánt hatást, ha nincs kultúra iránt érdeklődő közönség. Ha mi nem jövünk el az előadásokra, a koncertekre, a kiállításokra, akkor hallgatásra kárhoztatjuk a múzsákat. A pandémia sokakat elszoktatott a közösségi élményektől, de ne csüggedjünk, újra vessük bele magunkat a kulturális élmények világába... És az sem mindegy, hogy mit olvasunk, mit nézünk, mit hallgatunk. Ne tűrjük, hogy bárki megmondja nekünk, mit szabad és mit nem szabad megnézni, elolvasni, meghallgatni. 

Mint mondta, ha szellemileg eltunyulunk, akkor csak azt látjuk, amit megvilágítanak nekünk. 

– Pedig van nekünk saját szellemi lámpásunk, használjuk bátran! Tudnunk kell, hogy az igazi érték nem mindig az, amit a fővilágosító meg akar mutatni nekünk. Sokszor az árnyékban fejlődik az igazi csoda – hangsúlyozta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában