Irgalmas nővérekről nyílt tárlat Gyulán

Az eseményen elsőként Hack Gabriella humánpolitikai és titkársági osztályvezető köszöntötte a jelenlévőket, köztük Görgényi Ernő polgármestert. Elárulta, a kiállítás anyagában az ő tekintetét leginkább a rendi nővérek különleges viselete, illetve a rendi fátyol ragadta meg.

Kovács Péter pápai káplán, esperes-plébános, a gyulai római katolikus egyházközség püspöki helynöke megnyitóbeszédében felelevenítette a szerzetes rendek és az irgalmas nővérek történetét. Utóbbiakról elmondta, a rendek ezen szolgálati ága 1852-ben jelent meg először Magyarországon, majd gyorsan elterjedt. Az irgalmas nővérek hazánkban iskolák, kórházak árvaházak, szeretetotthonok, fegyintézetek, vakok, siketek és testi fogyatékossággal élők mellett működtek. A kiállításról kifejtette, az egyfajta hangulatot igyekszik visszaadni a nővérek tevékenységének koráról, számos utalással a gyulai jelenlétükre.

Tóthné Gyevnár Erika kuratóriumi elnök elmondta, az irgalmas nővérek napra pontosan 131 évvel ezelőtt kezdték meg működésüket a gyulai kórház falai között. Az intézményen belül tevékenykedtek többek között a főzés, a konyhakert gondozása, a gazdasági irányítás, a lelki gondozás, a betegápolás, a műtősnői segédlet, a virrasztás, a ruhatár, a mosoda és az éléskamra területén is. Végül Kovács Péter egy csontereklyét adott hozzá a tárlat anyagához a Nádi Boldogasszony Plébániából, majd felolvasták Csáky Ilona grófnő és Wenckheim László gróf levelét, amit Tóthné Gyevnár Erikának címeztek a kiállítással kapcsolatban.