2022.05.21. 09:13
Dicsőségfalra kerültek az egyesület díjai Békéscsabán
Dicsőségfallal állít emléket a mögötte álló negyven évnek, az elért sikereknek a Békés Megyei Népművészeti Egyesület.
Pál Miklósné és Kocsis Klára, az egyesület elnökségi tagja az okleveleket tartalmazó fal előtt /Fotó: Bencsik Ádám/
Pál Miklósné, az egyesület elnöke hírportálunknak elmondta, régóta készültek arra, hogy elismeréseiket láthatóvá tegyék a Tégla Alkotóházban.
– Két évvel ezelőtt vetődött fel az ötlet, hogy az eddig fiókokban lévő okleveleinknek készítsünk egy dicsőségfalat. Azóta keresgéltük, összegyűjtöttük egy részüket, ezekből tettünk ki most a falra 13 darabot.
– Nincs számunkra kicsi vagy nagy elismerés, mindegyikre rendkívül hálás szívvel tekintünk, hiszen köszönetet, megelégedést fejeznek ki. Fontos számunkra, s megerősített bennünket abban, hogy jó úton járunk a 2002-ben átvett Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj. De emlékezetes pillanatot és nagy örömet jelentett számunkra az is, amikor a Lencsési Általános Iskola igazgatója egy rendezvényen „tantestületi dicséretben” részesítette az egyesületet – fogalmazott az egyesület elnöke. Hozzátette, a városi önkormányzat közgyűlésének elismerő oklevele szintén kiemelt helyen szerepel a szívükben és a falon.
– Legalább ennyire büszkék vagyunk arra, hogy Budapesten, a Mesterségek Ünnepén átadott, Az év műhelye kitüntetésekből is kitehettünk hármat – osztotta meg velünk Pál Miklósné.
Egyúttal kiemelte, sokat jelent a számukra, hogy a városi értéktárban a népművészeti egyesület tevékenysége, a megyei értéktárban pedig a Körös-völgyi Sokadalom Népművészeti Fesztivál és a Békés megyei szűcshímzés szerepel.
– A Békés megyei szűcshímzés tavaly bekerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe is, melynek oklevele is megtekinthető a falon. A jegyzékbe való felkerülés az elődeink előtti tisztelgés, valamint a ma ezzel a tudással élő és alkotó emberek különleges kultúrájának elismerését jelenti. A Békés megyei szűcshímzés évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be számos megyei település társadalmi életében. A 20. században végzett megtartótevékenység során került olyan helyzetbe, amely lehetővé tette, hogy ma is beszélhetünk élő hagyományról a megyében. E szellemi és tárgyi örökség sokak szerepvállalása és tudatos tevékenysége eredményeként lehet ma is élő tudás.
