A Szarvasi Arborétum szépségét foglalták színes kötetbe

Molnárné Pető Beáta könyvtárvezető úgy fogalmazott, dr. habil Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyetemi docensének Szarvasi Arborétumról szóló könyve tulajdonképpen egy hiánypótló mű, hiszen utoljára 1960-ban jelent meg kötet a kertről, amely Fekete István nevéhez fűződik.

Jakab Gusztáv elsőként a könyv születéséről tartott vetítést, miközben részletezte is, hogyan készült el a színes kötet. 

Megtudtuk, a könyv egyik szerzőjével, Dr. Hanyecz Katalinnal, az arborétum igazgatójával hosszú évek óta ismerik egymást, korábban is működtek már együtt és most is együtt dolgoznak. Továbbá a kötet szerzője volt még Gulyás András régész és Somlyai Márta főkertész is. Ő maga egyébként biológus végzettségű, ugyanakkor geológiából doktorált, és mindig érdekelte a tájak és területek történetisége. Alapvetően az ősi természet vonzotta – kutatásai ezekről szólnak –, és csak kevésbé az arborétumok és botanikus kertek.

Az évek múlásával azonban felfedezte az arborétumot. Mint mondta, néhány látogatás után rájött, hogy a kertben egy egészen egyedi dolog alakult ki, amely nem csupán egy ültetett faállomány: a kezdetek óta eltelt 150-170 évben egy olyan fejlődésen ment át területe, hogy abba betelepült a vadon élővilága is. Összességében tehát rengeteg érdekességet, izgalmat és felfedezni valót rejt az arborétum. Mintegy nyolc éve elkezdett intenzíven fotózni a kertben, és nagyjából három éve beszéltek először arról Hanyecz Katalinnal, hogy könyv készüljön a képeiből, amelynek végül kiadója a MATE lett, felelős kiadója pedig prof. dr. Gyuricza Csaba rektor.

Elárulta, a nyolc év alatt összesen 140 alkalommal fotózott az arborétumban, ezalatt több ezer fotót készített, amelyből végül mintegy 300 kép került a könyvbe. Az ő fotóin kívül ugyanakkor Babák Zoltán, Molnár Péter és dr. Molnár V. Attila képeiből is válogattak bele. 

Hozzátette, az elhatározás után idővel körvonalazódott, hogy miből álljon a kötet. Fontos volt például, hogy ne csak a fákról, a grófokról, és a kerítésen belüli területről szóljon, hanem Szarvas környékéről is, hogy lényegében mi az a táj, ahová a Bolza család telepítette az arborétumot. Így van benne fotó többek között a mocsárciprusokról, az Erzsébet-ligetről és a Békésszentandrás melletti Gödény-halomról is. Továbbá kerítésen belül számos érdekességről, ismertebb és titokzatosabb növényekről és állatokról.

Jakab Gusztáv hangsúlyozta, a könyv lényege, hogy megmutassa, mit hagytak ránk a Bolzák, és örökségük milyen fejlődésen ment keresztül. Koncepciója szerint téllel kezdődik, méghozzá azért, mert a látogatók többsége nyáron érkezik, ám az arborétum télen, tavasszal és ősszel pompázik igazán. A megszokottaktól eltérően találhatók a könyvben tippek is arról, hogy hol és mikor érdemes fotózni, illetve egy QR kóddal és térképpel ellátott könyvjelző, amely elvezeti az érdeklődőt a megjelölt helyszínekre. Végül elárulta, néhány hét múlva angol fordításban is megjelenik a könyv.

Hanyecz Katalin és Szuhaj György is szólt a könyvről

A könyvbemutatón az arborétum igazgatója számolt be arról, hogy mikor kezdődött a kötődése az arborétumhoz, és milyen munka folyik a mindennapokban a kertben. Megtudtuk, az Arborétum utcában nőtt fel, és már gyermekként bejárta a kertet, megismerte annak részleteit. Ezen élmények máig élnek benne, amikor egyes helyszínekhez, növényekhez sétál. Szuhaj György szarvasi művésztanár és vizuálpedagógiai közmunkás kifejtette, a képzőművészet felől megközelítve nagyon szép képek vannak a könyvben. Olvasója elé egy különleges látványvilágot tár, amelynek főszereplői a növények, állatok és gombák.