Az Alföld szeretete hatja át Ezüst György képeit

A kiállításmegnyitón Varga Tamás alpolgármester elmondta, Ezüst György Békéscsabán született, itt töltötte gyermek és ifjú korának jelentős részét, így az Alföld szeretete élete során, és művészetében is meghatározó érzés, élmény maradt.

– A festőművész az alföldi hagyományok folytatójaként vált ismertté, az alföldi táj és népművészet hatása érvényesült élet- és tájképein. De a világ számos országában tett tanulmányi útjai során szerzett tapasztalatai is megjelentek alkotásaiban – fogalmazott az alpolgármester. 

Hozzátette, a művész 2012-ben szülővárosához való kötődése kifejezéséül a csabai önkormányzat együttműködésével ösztöndíjat alapított a Csabán tanuló tehetséges középiskolás diákok művészeti fejlődésének elősegítésére, alkotótevékenységük támogatására. – Az Ezüst ösztöndíj révén négy iskolai félév alatt nyolc ifjú művész kapott segítséget a nemes felajánlás jóvoltából – fűzte hozzá az alpolgármester.

Az eseményen Egri Mária Móra Ferenc-díjas művészettörténész osztotta meg gondolatait a művészről, aki szerint Ezüst György egy nyughatatlan, önmagával elégedetlen, experimentális alkotó volt. 

Munkáit mindig a megoldások sokfélesége jellemezte, művei egy állandó szellemi és technikai forrongás, kísérletezés, formálódás kölcsönhatásában születtek. Ezért pályája csak folyamatában, a műveinek összefüggéseiben értékelhető.

Ezüst Gy. Zoltán, a művész gyermeke ünnepi beszédében többek között a múzeum vezetőségének, és a kurátoroknak mondott köszönetet, hogy ily módon tisztelegnek édesapja munkássága előtt, miközben visszaemlékezett a festő életére, munkásságára és a család életére.

– Apa egy örök nyughatatlan és kísérletező művész volt, aki egy-egy gondolatot, témát több oldalról is körüljárt és újrafogalmazott festményein. Dolgozott két- és három dimenzióban, készített grafikákat, festményeket és térplasztikákat – ismertette Ezüst Gy. Zoltán. – Egy alkotó számára egy önálló tárlat egyrészt összegzése egy év aktuális anyagainak bemutatásának, másrészt találkozás a közönséggel; egy visszajelzés, az elmélyült műtermi munka után. Egy emlékkiállítás jó alkalom újra találkozni az alkotásokkal, melyek által az alkotóművésszel kerülhetünk lelki kapcsolatba, hiszen ezek az alkotások a legmélyebb érzéseiből, gondolataiból, személyiségéből fakadnak, és tanúskodnak őszinteséggel és teljes kitárulkozással – részletezte a képzőművész, a tárlat egyik kurátora.

Mint elhangzott, a kiállításon látható alkotások Ezüst György örököseinek, a Békés Megyei Önkormányzatnak, valamint a Munkácsy Mihály Múzeumnak a gyűjteményéből valók. A rendkívül gazdag életutat bemutató tárlat április 17-ig tekinthető meg a Munkácsy Mihály Múzeum Pátkai Ervin Termében.

Sosem feledte csabai szülőföldjét

Ezüst György festészetének alapvető jellemzője a csabai szülőföldhöz való kötödés mindig visszatérő megjelentetése. A festő a Rózsa Ferenc Gimnázium diákjaként Mokos József legendás szakkörében tanult. Az Egri Tanárképző Főiskolán a szintén békéscsabai születésű Jakuba János volt a mestere. A Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után hagyta el végleg szülővárosát. Vezető-szervezői tevékenységének sokat köszönhet Budapest XII. kerületi önkormányzatának Nemzetközi Művésztelepe és a magyar kortárs művészek egész világon való támogatását célul kitűző dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria.

– Realista szellemben fogant alkotásain szívesen idézte fel csabai szlovák felmenőinek szellemi és tárgyi kultúráját. E vonásokat azonban akkor is megőrizte, amikor a látható valóságtól eltávolodott a művészete, és osztott képmezőbe komponálta emlékképeit, vagy egy képtérben egyesített, térben és időben egymástól távol eső eseményeket, személyeket – ismertette Gyarmati Gabriella, a múzeum művészettörténésze, a kiállítás egyik kurátora.