A mindennapi élet apró mozzanatait festette meg a kis Szilágyi

A kiállításmegnyitón Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A szakember kiemelte, öröm számukra, hogy szigorú intézkedések mellett nyitva tarthatnak, és fogadhatják a vendégeket. Mint mondta, tapasztalatai szerint is nagyon fontos az embereknek a művészet.

- A WHO, az Egészségügyi Világszervezet 2019-es kutatása pedig be is bizonyította, hogy a kulturális és kreatív tevékenység számos betegségre gyakorolhat gyógyírt – tette hozzá.

Megnyitó beszédében Kónya István, a város alpolgármestere elmondta, a kis Szilágyi művészetének lényege az alföldi táj, a népi élet megragadása, a mindennapi élet apró mozzanatainak a megörökítése, megfestése vagy grafikai megjelenítése.

Szilágyi István 1896-ban született Gyulán szegény családban. Gyermekkorában sokat betegeskedett, gimnáziumi tanulmányai alatt már biztos volt, hogy alacsony termete nem véletlen. Mindössze 126 centiméterre nőtt, amit óriási akarattal és kellő humorérzékkel viselt egész élete során. 

Már középiskolai évei alatt kitűnt éles elméjével, szerény fizetségért diáktársait tanította, így finanszírozta tanulmányait. Érettségi után a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Első mestere Rippl-Rónai József volt, aki kedvelte őt, korrigálta munkáit, sőt még Balaton mellé, a nyaralójába is meghívta. A történelmi események megviselték szervezetét, illetve idegrendszerét, s 1921-ben folytatta képzőművészeti tanulmányait. 1924-ben végzett a főiskolán, amikor már kubista stílusban is festett. Mesterei közé tartozott mások mellett Csók István vagy Aba-Novák Vilmos.

A következő években sokat nélkülözött, bár termény festő volt, és vásároltak is tőle az emberek, mégis nehezen élt. Feladatának tekintette a falusi iskolák meglátogatását, ahol a diákokat ingyen tanította a művészet értelmezésére és szeretetére. 

Emellett igazi kávéházi jelenség volt, humora és szókimondó jelleme miatt adtak a szavára, köztiszteletben állt. Időnként vissza-visszatért Budapestre, a harmincas évek végén ismét jellegzetes alakja volt a budapesti Andrássy útnak. Festészete utolsó éveiben kezdett beérni, nagyon erős képeket hagyott az utókorra. A háború és annak társadalmi következményei nagyon megviselték, elméje megbomlott, élete végén 1944-45-ben született absztrakt képeit el is tüzelte.

Olajképek, akvarellek, grafikák

Durkó Károly, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke elmondta, a tárlatot a koronavírus járvány miatt a tervezettnél egy évvel később láthatja a közönség. Szilágyi Istvántól 28 grafika, 20 olajkép és akvarell tekinthető meg a Kohán Képtár időszaki kiállítóterének falain április 2-ig. A művész rajzai mellett több, az elmúlt hat évben előkerült, eddig soha nem látott és bemutatott  alkotás is felfedezhető a művészetkedvelő közönségnek. A tárlathoz katalógus is készült a Gyulai Évszázadok Alapítvány és a KöröspArt Galéria jóvoltából.