2021.08.07. 11:29
Az olasz forgatagot keltik életre Gyulán
Szerelem, párbaj, cselszövés és egymásra találás. Vasárnap mutatja be a Gyulai Várszínház és a kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum Carlo Goldoni: Két úr szolgája című darabját. Goldoni legtöbbet játszott vígjátékában a commedia dell’arte műfaj elevenedik meg, melyet ezúttal Barabás Árpád rendezésében láthat a békési közönség.
Hangpróbával indult a péntek délelőtt a gyulai tószínpadon. A mikrofonok beállítását követően a színészekre felkerültek a karakterek maszkjai, és kezdetét vette a rokokó vígjáték. – Egy hónapja kezdtünk próbálni odahaza. Most már csak adaptálni kell az előadást, és amennyire lehet, kihasználni a helyszín adta lehetőségeket. Van itt nekünk például egy csónakunk, amit a tószínpadra álmodtunk meg – avatott be minket Barabás Árpád, a darab rendezője.
Az előadáson életre kelt olasz vásári forgatagban bármi megtörténhet, és meg is történik. Intrika, szerelem, párbaj és cselszövés. Carlo Goldoni 1700-as években írt művét az első vígjátékok között tartják számon.
– Carlo Goldoni volt az első, aki darabba szedte a vígjátékokra jellemző tipikus karaktereket, a történetet, amelyben összekuszálódnak a szálak, és amit a szereplők az előadás végére mindig kibogoznak – fogalmazott a rendező, akinek meggyőződése, hogy a commedia dell’arte az évszázadok során mit sem veszített humorából, lendületéből és aktualitásából.
– Visszamentünk a gyökerekhez, és megkíséreltük a műfaj olasz vásári lendületét – annak legtisztább és legautentikusabb eszközeivel – életre kelteni. Illetve lesznek benne jól ismert karakterek, karaktermozgások is. Ezeket az Olaszország különböző területeiről származó személyiségtípusokat ütközteti, csúfolja ki a darab – árulta el.
Hozzátette, a commedia dell’arte egy ősi olasz műfaj, amelynek hagyománya van a román színjátszásban. Barabás Árpádot pedig, saját bevallása szerint, mindig is nagyon érdekelte, hogyan működhet ma a színpadon ez a rengeteg improvizációt magában hordozó tipologizált műfaj. – Ahhoz, hogy a darab működjön, mindenkinek ezer fokon kell égnie a színpadon. Ez volt az egyik legfontosabb a színészekkel való munka kezdetén, hogy ezt a fajta temperamentumot megtaláljuk és megtartsuk. De mivel az előadásra összeállt társulat tagjai túlnyomórészt fiatalok, így eleve bennük van még a keresgélés, az improvizatív műfaj iránti fogékonyság – részletezte.
És bár a karaktermozgások, a ruhák és a kiegészítők többnyire a régi korokat idézik, számos modernebb elemet is belecsempésztek az előadásba.
– Természetesen nem feledkeztünk meg arról sem, hogy 2021-et írunk. A szöveg Török Tamara fordításában modernebbnek, frissebbnek tűnik, de a játékban is vannak újszerű elemek – mondta el Barabás Árpád.
A vidámságot a már jól ismert, olykor esetlen, de rendkívül szerethető karakterek garantálják. Az elnagyolt mozgásokat és a hihetetlen helyzetkomikumokat pedig az élő zene teszi teljessé. Utóbbiba is belecsempészett egy csavart a társulat, hiszen olyan mai előadókat helyeztek át a reneszánsz korba, mint Eros Ramazzotti vagy Toto Korunt.
